A rizs határozza meg a társadalmi berendezkedést

Közzétette:

 

 

Amit ma Indonéziának nevezünk, a földtörténeti őskorban Ausztrália felé vezető szárazföldi híd lehetett, amíg le nem süllyedt a föld, és el nem borította a tenger. Bali és Lombok között, valamint a Makassari-szoroson húzódik a határvonal, amely Ausztrália és Új-Zéland állatvilágát elválasztja a Föld más részének faunájától. A termékeny talaj és a csapadékos időjárás kedvez az intenzív mezőgazdaságnak, s ez magyarázza a körzet nagy népsűrűségét. Ázsia trópusi és szubtrópusi övezetében a 12. századtól nagyarányú árasztásos rizstermesztést folytatnak, és minden más növénynél nagyobb terméshozamokat érnek el.

 

Makassar-szoros

Makassar-szoros

„A rizs igényli a legtöbb emberi munkát” – állapítja meg röviden és velősen Fernand Brauder francia történész a 15—18. századdal foglalkozó monumentális művében. (Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV—XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gondolat, Bp., 1985) A rizstermesztéshez bonyolult öntözőrendszerekre van szükség, ezek viszont közvetve a társadalmak politikai szervezeteit is befolyásolták. „Az öntözőrendszer csak akkor funkcionál – írja Braudel –, ha alkotórészei egymással kapcsolódnak, és felülről ellenőrzik azokat, ami viszont szilárd társadalmat, állami tekintélyt és mérhetetlenül sok emberi munkát feltételez.”

A főként nagy folyóvölgyekben folytatott árasztásos rizstermesztésre berendezkedett ázsiai társadalmak máig mellőzik a hegyvidéki övezetek gazdasági fejlesztését (például az Európában intenzív és eredményes szarvasmarha-tenyésztést is). Ez alól csak Tibet a kivétel, amelynek fennsíkján sajátos gazdaság és magaskultúra alakult ki. A többi hegyvidéki övezetet az ázsiai civilizációk átengedték a kisebbségeknek, az ún. „hegylakóknak”. A népességrobbanás eredménye, hogy mostanában egyre több és több kínai és vietnami törekszik a gyéren lakott hegyvidéki övezetekbe, s arra kényszeríti a hegyi törzseket, hogy égetéses technikára alapozott mezőgazdaságukat még magasabban fekvő és kedvezőtlenebb vidékeken folytassák.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (17. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s