Közzétette:
A hagyományos módon történő közlekedést a 19. század első felében két új eszköz forradalmasította: a gőzhajó és a gőzmozdony. Számos kísérlet után az első rendszeres hajójárata Hudson folyón indult meg New York és Albany között 1807-ben, és az első gőzhajó 1819-ben szelte át az Atlanti-óceánt. Magyarországon egy pécsi mesterember szerkesztette az első gőzhajót 1816-ban, amely azonban 300 mázsás rakománnyal még csak 1,6 km/h átlagos sebességre volt képes. Ezért komphajóként használták Pest és Buda között, majd Eszéknél. A következő években több lapátkerekes gőzhajót építettek részben magyar és német, részben angol mérnökök, s az első menetrendszerű járatok Bécs és Buda között 1831-ben kezdtek közlekedni. Ezt a távolságot lefelé 14 óra, felfelé 48 óra alatt tették meg. Az 1840-es években már nemcsak a Dunán, hanem a Tiszán, a Dráván, a Száván és a Balatonon is közlekedtek gőzhajók. Ez addig elképzelhetetlen sebességnövekedéssel járt. Az Al-Dunától Bécsig lóvontatással két—három hónapig tartott az út, most gőzhajóval nyolc napig. A hajózás fejlesztésében nagy szerepet játszott Széchenyi István, aki kezdeményezte az Al-Duna és a Tisza szabályozását, valamint a balatoni hajóforgalom megindítását. A Kisfaludy Sándorról elkeresztelt első balatoni gőzhajót 1846-ban bocsátották vízre.
Kisfaludy Lapátkerekes Gőzhajó (© redphoto.hu)
A vasúti közlekedés megkezdésére sem kellett sokat várni. Az első síneken mozgó lokomotívot 1801-ben építette egy angol bányamérnök, és az első menetrendszerű járat 1830-ban kezdett közlekedni Liverpool és Manchester között. Alig több mint 10 évvel ezután, 1846-ban megnyílt a Pozsony és Bécs felé tartó vasútvonal Pest és Vác közötti, 1847-ben pedig a Debrecen felé közelítő vasútvonal Pest és Szolnok közötti szakasza, valamint a Sopront Bécsújhellyel összekötő vasútvonal. Ezek együttes hossza 178 km volt, amelyeken 28—30 km/h sebességgel közlekedtek az első vonatok. Pozsony és Nagyszombat között ugyancsak lefektették a síneket, ám ezeken jó negyedszázadig nem mozdonyok, hanem lovak vontatták a kocsikat.
A gőzzel hajtott erőgépek megjelenése, valamint az első gőzhajók és gőzmozdonyok üzembe helyezése Magyarországon új korszak hajnalát jelezte. Az emberi munkaerő kezdődő felváltása gőzenergiával, amelynek a jelentősége csak a kerék korábbi felfedezéséhez hasonlítható, új távlatokat nyitott az ipari és a mezőgazdasági termelésben, valamint a közlekedés és a szállítás terén egyaránt. Távoli területeket hozott közelebb egymáshoz, egyszerűbbé, olcsóbbá s biztonságosabbá tette az árucserét, megkönnyítette a munkaerő belső vándorlását, és elősegítette az emberek világlátásának reálisabbá válását.
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (323—324. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9
Lighthouse 