Közlekedés, kereskedelem, ipar a Kádár-korszakban

Közzétette:

Az infrastruktúra és a szolgáltatások ugyancsak korszerűsödtek. Az 1980-as évek elejére befejeződött az elavult gőzmozdonyok felváltása dízel- és villamos mozdonyokkal. Folytatódott a gépjárműpark rohamos bővülése. A személygépkocsik száma 1970 és 1980 között csaknem megnégyszereződött. Az 1000 lakosra eső gépkocsik száma alapján Magyarország 1980-ra elérte a nemzetközi átlag 73, majd 1986-ra annak 102%-át. Ez elkerülhetetlenné tette a közúti hálózat korszerűsítését. Az aszfalttal borított utak hossza 1950 és 1990 között 1000 km-ről 26 ezer km-re nőtt, a szilárd burkolat nélküli, kiépítetlen utaké pedig 2000 km-ről 400 km-re csökkent. Az 1960-as évek végén megkezdődött a Balatonhoz vezető M7-es autópálya építése, amelynek második két sávját 1975-ben adták át. Ezt követően Bécs (M1), Miskolc (M3) és végül Szeged felé (M5) is megindult az autópálya építés. A fővárosi tömegközlekedésben a földalatti-hálózat bővítése hozott változást. A Deák tér és az Örs vezér tere között 1970-ben indult meg a metróközlekedés. A pályahossz 1970 és 1990 között 6,5 km-ről 34,5 km-re bővült. Nőtt az autóbuszok száma és utasforgalma is. A légi közlekedést igénybe vevők száma 1980-ra elérte az 1, majd 1990-re az 1,5 milliót. A hírközlési rendszer korszerűsítése terén viszont továbbra sem történt előrelépés.

Life in the Kádár era, Hungary

Élet a Kádár-korszakban

A kereskedelem „fellegvárainak” az ún. nagyáruházak vagy általános áruházak számítottak, amelyekben elvileg mindent meg lehetett vásárolni. Ezek egy része Budapesten, a többi a vidéki nagyvárosokban épült.. A hagyományos szakboltok mellett gyorsan terjedtek az önkiszolgáló üzletek, s a modern nagyvárosi életforma tartozékaként 1964-ben megjelentek Budapesten az első utcai automaták. A községek közel felében ugyanakkor még csak egyetlen vegyesbolt, s 70 %-ukban egyetlen vendéglátóhely – azaz italbolt – működött.

Store in the Kádár era, Hungary

Az Állami Áruház saját naptára 1964-ből (Forrás: Régi Pécs Blog)

Az ipar teljesítménye jóval több kívánnivalót hagyott maga után. A termékek korszerűtlensége egyre nyilvánvalóbbá vált. Az 1970-es években gyártott áruk alig ötöde érte el a világszínvonalat. Közéjük tartoztak az autóbuszok, a győri Rába teherautói és traktorai, néhány gyógyszeripari termék, valamint az orvosi röntgenberendezések. Viszonylag jó minőségűek voltak az elektrotechnikai eszközök is, köztük a székesfehérvári Videoton tévékészülékei, valamint a jászberényi Lehel típusú hűtőszekrények. A világ fejlett részein hódító robot- és lézertechnika, valamint új informatikai rendszerek meghonosítása terén viszont, amelyek behozatalát a nyugati világ tiltólistákkal akadályozta, egyre nőtt a lemaradásunk.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (447—448. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s