Gazdasági átalakulás a rendszerváltás után

A politikai élet látványos eseményei elfedték a gazdaság mélyreható átalakulását. Ennek legfontosabb eleme az állami tulajdon magánosítása volt. Erre az 1988-as társasági és az 1989-es átalakulási törvény teremtette meg a jogi lehetőséget. A magánosításnak ez az első, ún. spontán szakasza a vállalati vezetés döntésein alapult, amelyeket senki sem ellenőrzött. Így gyakran előfordult, hogy a volt vállalati vezetők és más befolyásos személyek rendkívül olcsón jutottak állami vagyonhoz. Ez a társadalom igazságérzetét és az új pártok érdekeit egyaránt sértette. Az MDF vezette kormánykoalíció 1990 őszére ezért állami vezérlésű, illetve ellenőrzésű magánosítással váltotta fel a spontán privatizációt.

A magánosítás következtében a magyar gazdaság tulajdonosi szerkezete néhány év alatt gyökeresen átalakult. 1989-ben a nemzeti jövedelem 80%-át még a köztulajdonban lévő vállalatok adták, és a magántulajdon hozzájárulása csak 20%-ot tett ki. Az 1990-es évek végére a köztulajdon részesedése lecsökkent 30%-ra, a magántulajdon részesedése pedig 70%-ra emelkedett. A különböző típusú cégek által foglalkoztatottak számának változása ugyancsak a tulajdonosi szerkezet átalakulásáról tanúskodott. Az évezred végére Magyarország tehát olyan vegyes tulajdonú piacgazdasággá alakult át, amelyben meghatározó szerepe ismét a magántulajdonnak volt.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (471—372. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9