Száz évvel ezelőtt született Ray Bradbury
Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszíti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra
Párom ma jön, ajándokul Bibor szerelmet hoz nekem S hogy édesb legyen benne bíznom, Messziről jön és idegen.
Részlet Baltasar Gracián „Az életbölcsesség kézikönyve” című művéből 1 Minden a netovábbig fejlődött már, s az ember is
Emlékszel még az augusztusi égbolt Tüzeire? – a cirpelő mezőn Álltunk s szemednek mélyén elveszőn Csillant egy csillag-testvér
A kávéházba – ahol tanyáztunk – alig járt más, mint művésznépség, tehetetlen, cinikus, fáradt fantáziájú, de mégis melegszívű
Volt egyszer ember, aki egy követ keresett. Nem akart semmi mást, csak azt egy követ. Tudta, hogy valahol
– Jacobus Aegidii Setabitanus. 1456. – Fénylő új csillag támadott, Krisztus kegyét ragyogja szét és eltiporja ím legott
A kis hal felnő, hízni kezd, s nagy lesz, ha élni hagyja Isten, de visszadobnod s várnod ezt,
Ha alkonyatkor ballagtál a ködben, Mely lágy fátylával a Dunára hullt, A zsongó zajban és a méla csöndben
Csillagvilágok hullton hullnak, hullvást meggyúlnak és kimúlnak, hullnak szegények sebesen, egymásra merőlegesen; hol a Tejút tündér övéből, hol