Közzétette:
” Kapuig is elkíséri, / visszatipeg öreg néni, / és integet, amíg látja: / “Élj boldogul, őzgidácska!” “
Fazekas Anna magyar író, szerkesztő, tanár. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyítással. 
Versei jelentek meg az Esti Kurírban, a Pesti Hírlapban és önálló kötetekben is. 1952–1963 között az Ifjúsági, illetve a Móra Ferenc Könyvkiadó igazgatója volt. Gyermekverseket fordított, illetve átdolgozott az Európa Kiadó és a Zeneműkiadónak. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje című meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is.
Forrás: Fazekas Anna (Wikipédia)
| Mátraalján, falu szélén lakik az én öreg néném, melegszívű, dolgos, derék, tőle tudom ezt a mesét. Őzgidácska, sete-suta, Panaszosan sír szegényke, Ápolgatja, dédelgeti, |
Cili cica, Bodri kutya mellé búvik a zugolyba, tanultak ők emberséget, nem bántják a kis vendéget. Gyorsan gyógyul gida lába, Barna szeme bús-szomorún Esti szellő ködöt kerget, |
Könnybe lábad az őz szeme, hej, nagyon is visszamenne, csak az anyja úgy ne várná, csak a nénét ne sajnálná! Éjjel-nappal visszavágyik, Ahol mókus ugrabugrál, Várja patak, várja szellő, |
Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
Lighthouse 