Településszerkezet a trianoni Magyarországon
A társadalmi átrendeződéssel párhuzamosan a településszerkezet is átalakult. A városok és a városi lakosság száma jelentősen megnőtt, a
Címke: magyarság
Kora újkori magyar társadalom – Zene, ének, ivászat
A második vagy harmadik fogás után megszólalt a zene és az ének, amelynek különböző változatait ismerjük. A brassói
Kora újkori magyar társadalom – betegségek és higiéniai viszonyok
A mértéktelen ivás és húsfogyasztás, valamint az állandó huzat és a főfalakból telente áradó hideg következtében főuraink többsége
Kora újkori magyar társadalom – a főrangúak
A törvényben mágnásoknak vagy báróknak nevezett főrangúak, akiket az uralkodó hűségükért és különböző szolgálataikért öröklődő bárói, grófi és
A kuruc mozgalom és Thököly Imre
A magyar rendiséggel és a protestantizmussal Lipót sem bírt. Az udvar kegyetlenkedései újabb ellenállást váltottak ki. A megürült
A Tanácsköztársaság belpolitikája
A régi önkormányzati testületeket és szerveket feloszlatták. Feladatkörüket községi, járási, városi és vármegyei szinten egyaránt munkás-, katona- és paraszttanácsok, valamint
Élet a kora újkori magyar főúri udvarokban
A kastély életének középpontjában a kastély ura állt, aki háborúzott, politizált vagy a birtokain folyó gazdálkodást felügyelte, és
A katolikus egyház és iskolái a Magyar Királyságban
A királyi Magyarországon sohasem alakult ki olyan fokú vallási tolerancia, mint az etnikailag heterogén és hosszú önkormányzati hagyományokkal
A Magyar Királyság intézményrendszere
A birodalmi kormányszervek mellett némi változásokkal megmaradt, és kisebb-nagyobb zökkenőkkel folyamatosan működött a középkori magyar királyság intézményrendszere. Ennek
Erdélyt járva – Székelyudvarhely
Székelyek székhelye „A régi Udvarhelyszék egyike volt az ősi hét székely széknek, s a hagyomány és szokásjog szerint
Lighthouse 