A magyarországi nem magyarok a középkori társadalomban
Nem olyan meghatározó mértékben, mint a városi lakosság körében, de a mezővárosokban és falvakban is nagy számban éltek
Címke: magyarság
A falusi lakóházak a középkori Magyar Királyságban
Jóval lassabban, mint a királyi udvarban, a nemesi kúriákban és a városi polgárság köreiben, de az életkörülmények a
A magyar falvak a középkorban
A mezővárosként emlegetett települések többsége csak annyiban különbözött a falvaktól, hogy azoknál valamivel többen laktak bennük, s tartottak
Erdélyt járva – Nagyenyed
„Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve.
Kulturális élet I. (Nagy) Lajos korában
A háború mindig költséges dolog, s ez Lajos korában is így volt. Kultúrára ennek ellenére a király, valamint
A 13. századi „új berendezkedés”
A korábban szórványos, ám a tatárjárás után tömeges betelepítések következtében a lakosság etnikai összetétele módosult. Az erdélyi, felvidéki
A Gesta Hungarorum és a Halotti beszéd
A királyi kancelláriában dolgozott az a jegyző, akit az utókor Anonymusként, vagyis Névtelenként ismer, s aki regényes elemekben
Vallási megoszlás és nemzetiségi arányok a dualizmus korában
A lakosság vallási megoszlása érdemben nem változott. A katolikus vallásúak aránya meghaladta a 60%-ot. Ezek túlnyomó többsége (52%)
Horthy Miklós kormányzó jogállása
Az autoriter rendszeren belül Horthy sokáig a „közép-erős” köztársasági elnökéhez hasonló jogkörrel rendelkezett. A nemzetgyűlés, illetve később a
Kulturális élet a Horthy korszakban
A kulturális élet a háború előtti időkhöz hasonlóan igen sokszínű volt és bővelkedett eredményekben. Az irodalom iránt érdeklődők
Lighthouse 