A 12. századi Magyarország külföldi szemmel
A gyakori belviszályok és háborúskodások ellenére a Szent István halálát követő egy-másfél évszázadban Magyarország minden tekintetben sokat fejlődött.
Séta a kultúra ösvényein
A gyakori belviszályok és háborúskodások ellenére a Szent István halálát követő egy-másfél évszázadban Magyarország minden tekintetben sokat fejlődött.
A bonyolult hierarchia csúcsán, amelynek egyik legfőbb vonása az engedelmesség volt, a király állt. A király a koronázással nyerte
Maga és királysága tekintélyét kívánta növelni Béla azzal is, hogy kezdeményezte László király szentté avatását. Pápai jóváhagyással erre
A 13. század elejére Európa hatalmi viszonyai gyökeresen átalakultak. A Szentszék és a Német-Római Birodalom közötti viszálykodásból az
A törvénykezés mellett Könyves Kálmán uralkodása alatt a latin nyelvű irodalmi tevékenység is fellendült. A király ösztönzésére két
I. Béla (1060—1063) trónra lépése után ismét fellángoltak a keresztényellenes indulatok. Az 1061-es székesfehérvári országos tanácskozásra összegyűlt tömeg
László konszolidációs politikájának fontos részét képezte saját uralkodásának összekapcsolása István regnálásával, s ennek részeként a mintaadónak tekintett államalapító
Himnusz Szent Lászlóról – Szent László zsolozsmájából, 13. század – Üdvözlégy, ó istent látó, királyoknak gyöngye, László, kinek
– Jacobus Aegidii Setabitanus. 1456. – Fénylő új csillag támadott, Krisztus kegyét ragyogja szét és eltiporja ím legott
A Muhi csata után a tatárok elől Dalmáciába menekülő, majd onnan hazatérő IV. Béla energikusan látott hozzá az