Közzétette:
Gelence a történeti Háromszék (vármegye), ma Kovászna megye keleti szélén, Kovászna és Kézdivásárhely közelében, a Berecki havasok vonulatához tartozó Zernye és Koróbérc lábánál, az azonos nevű patak völgyében fekszik hosszan elnyúlóan. A falu korai története igen gyéren adatolt. Első említése ugyan késői, 1567-ből való, de létrejötte minden bizonnyal az orbai székelyeknek a Nagyenyed közelében folyó Orbó-patak völgyéből váló áttelepedésük idejére a 13. század második felére, végére tehető. A falura és templomára vonatkoztatható legkorábbi adat 1499-ből származik, VI. Sándor pápa az évi bullájában, ahol az Orbai székben levő Szent Imre egyház Szűz Mária oltára említtetett.
Gelencén 2002 január 12-én ünnepélyes keretek között átadták a hatéves munkával teljesen felújított középkori katolikus templomot.
Rövid leírás:
A templom építése a 13. század végére, a 14. század legelső éveire tehető. Elrendezése torony nélküli, kétterű templom, szabálytalan téglány alakú hajóval, a hatszög három oldalával záródó, támpilléres, bordás keresztboltozatos szentéllyel, s északon a hozzácsatlakozó fiókos dongaboltozattal fedett sekrestyével. A két középosztós, kőrácsos ablakkal megvilágított késő gótikus szentély a 15. század végén elbontott, nyújtott félköríves, román kori apszis helyén épült. Boltozatának hornyolt, késő gótikus téglabordái figurális kőkonzolokra futnak le. A szentély északi falán kicsiny, különlegesen tagozott kő szentségtartó fülke van, alsó részén 1503-as évszámmal. Körülötte az egykori reneszánsz kifestés ma is látható nyomai. A szemöldökgyámos, élszedett sekrestyeajtó kőkerete az 1510-es évekre tehető.
A Szent László legenda , amelyet festője Gelencén öt jelenetben örökített meg : Kivonulás a ( váradi ) várból , ( kerlési ) Ütközet , Üldözés , Birkózás ( párviadal ) , Lefejezés .
A teljes gelencei mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal itt tekintheti meg.
A templom még késő román kori hajójának mindhárom oldalán nagyrészt megmaradt az 1330-as évekre keltezett kifestés. Az északi falon a Szent László legenda, s Jézus életének jelenetei, míg a déli falon Alexandriai Szent Katalin legendája, illetve felette az Utolsó ítélet ábrázolása látható. A nyugati falon, fenn a Szent Jakab legenda, az alsó sávban Mária életének jelenetei ismerhetők fel. A templom építéstörténetének kutatóját segítheti egy 1497-es, rovásírásos bekarcolás a hajó északi fala festett vakolatán.
Az 1802-es október 26.-i földrengés Háromszék több templomában okoz károkat , így a gelenceiben is , ami arra készteti Veszprémi Pál Püspöki Helytartót , hogy a „ Tekintetes Nemes Megyét ” új templom építésére szólítsa fel . 1858 januárjában összeomlási veszélyre hivatkozva bezárják a templomot , s habár a következő év nyarán hozzáfognak a tetőszerkezet kijavításához , a figyelem és pénz az építtetendõ alszegi hajlékra összpontosul . [ ez több megszakítással , az 1853, 1870, 1898-99-es években fel is épül. ]
Í Így a gelencei régi templom „készen áll” a lebontásra s ez bizonyára meg is történik , ha Huszka József 1882-ben fel nem fedezi a mészréteg alatt lapuló falképeket , amelyek páratlan gazdagságban őrizték meg a középkori hit képvilágát .
A 17. században új tetőszerkezet készült, a nyugati falat két támpillérrel erősíttették meg. A hajó fölé 104 mezőre osztott festett, kazettás famennyezetet erősítettek, felirata szerint 1628-ban, majd a hajóban festett díszű karzatot építettek. Az ovális körítőfal és kaputornya is ebben az időszakban épült. A sekrestye bejárata melletti reneszánsz stallum 1646-ban készült.
A 18. század közepétől a templombelsőt barokkizálták. A falfestményeket lemeszelték, új oltárokat állítottak fel. A rangos kiképzésű főoltár 1765-ben készült, központi szekrényében Szűz Mária faragott szobra, a koronázó részt Szent Imrét ábrázoló táblakép díszíti. A hajó ablakait megnövelték, nagy igénnyel formált és festett orgonaszekrénnyel bővítették a karzatot, amelynek előlapjait is átfestették 1766-ban. Az egyes mezőkben a megrendelők védőszentjeinek ábrázolásai. A sekrestyeajtó a festett felirat szerint Nicolaus Sebestyén adománya ugyancsak 1766-ból. A szerényebb mellékoltárok 1797-ben készültek nemes Kádár János leányai megbízásából. Készítőjükről Déér Barnabás gyergyószentmiklósi festőről a mellékoltáron nemrég előkerült felirat tudósít. A balra lévőt a Szent Család, míg a jobboldalit Szűz Mária tiszteletére szentelték. A Mária oltár központi képe a híres kolozsvári „Könnyező Szűz” kegyképnek a másolata. Az 1802. évi pusztító erejű földrengés számos háromszéki templomot megrongált, romba döntött. Attól fogva a gelencei templom állapota is rohamosan romlott. A megnövekedett számú hívek inkább új templom építésére gyűjtöttek, s a régi templomot bezárták. Sorsa lassú pusztulás vagy a lebontás lett volna, ha a mészréteg alól elő nem kerülnek 1882-ben a rendkívül értékes falképek.
„A gelencei Árpád kori ősi templom méltán rászolgál arra, hogy ne csupán a kultúrértékéiben napról-napra megfogyatkozó székelység óvja féltő szeretettel, mint egyik legsajátosabb és legértékesebb kincsét, hanem az egész magyarság közvéleménye is, … .” Méltatták a templom felújítását 1937 februárjában az Új Magyarság hasábjain.
Forrás: Műemlékem.hu
Lighthouse 