Gelence Roman Catholic Parish Church

Gelence római katolikus plébániatemploma

Közzétette:

 

 

Gelence a történeti Háromszék (vármegye), ma Kovászna megye keleti szélén, Kovászna és Kézdivásárhely közelében, a Berecki havasok vonulatához tartozó Zernye és Koróbérc lábánál, az azonos nevű patak völgyében fekszik hosszan elnyúlóan. A falu korai története igen gyéren adatolt. Első említése ugyan késői, 1567-ből való, de létrejötte minden bizonnyal az orbai székelyeknek a Nagyenyed közelében folyó Orbó-patak völgyéből váló áttelepedésük idejére a 13. század második felére, végére tehető. A falura és templomára vonatkoztatható legkorábbi adat 1499-ből származik, VI. Sándor pápa az évi bullájában, ahol az Orbai székben levő Szent Imre egyház Szűz Mária oltára említtetett.

 

Gelence Roman Catholic Parish Church Gelence, church interior Gelence, view of the sanctuary

Gelencén 2002 január 12-én ünnepélyes keretek között átadták a hatéves munkával teljesen felújított középkori katolikus templomot.

Rövid leírás:

A templom építése a 13. század végére, a 14. század legelső éveire tehető. Elrendezése torony nélküli, kétterű templom, szabálytalan téglány alakú hajóval, a hatszög három oldalával záródó, támpilléres, bordás keresztboltozatos szentéllyel, s északon a hozzácsatlakozó fiókos dongaboltozattal fedett sekrestyével. A két középosztós, kőrácsos ablakkal megvilágított késő gótikus szentély a 15. század végén elbontott, nyújtott félköríves, román kori apszis helyén épült. Boltozatának hornyolt, késő gótikus téglabordái figurális kőkonzolokra futnak le. A szentély északi falán kicsiny, különlegesen tagozott kő szentségtartó fülke van, alsó részén 1503-as évszámmal. Körülötte az egykori reneszánsz kifestés ma is látható nyomai. A szemöldökgyámos, élszedett sekrestyeajtó kőkerete az 1510-es évekre tehető.

Gelence church St. László legend painting

A  Szent László  legenda , amelyet festője Gelencén öt  jelenetben örökített meg  : Kivonulás a ( váradi ) várból , ( kerlési ) Ütközet , Üldözés , Birkózás ( párviadal ) , Lefejezés . 

Coffered ceiling of Gelence church

A teljes gelencei mennyezetet , egyenként kinagyítható táblákkal itt tekintheti meg.


A templom még késő román kori hajójának mindhárom oldalán nagyrészt megmaradt az 1330-as évekre keltezett kifestés. Az északi falon a Szent László legenda, s Jézus életének jelenetei, míg a déli falon Alexandriai Szent Katalin legendája, illetve felette az Utolsó ítélet ábrázolása látható. A nyugati falon, fenn a Szent Jakab legenda, az alsó sávban Mária életének jelenetei ismerhetők fel. A templom építéstörténetének kutatóját segítheti egy 1497-es, rovásírásos bekarcolás a hajó északi fala festett vakolatán.

Wall paintings of Gelence church

Az 1802-es október 26.-i földrengés Háromszék több templomában okoz károkat , így a gelenceiben is , ami arra készteti Veszprémi Pál Püspöki Helytartót , hogy a „ Tekintetes Nemes Megyét ” új templom építésére szólítsa fel . 1858 januárjában összeomlási veszélyre hivatkozva bezárják a templomot , s habár a következő év nyarán hozzáfognak a tetőszerkezet kijavításához , a figyelem és pénz az építtetendõ alszegi hajlékra összpontosul . [ ez több megszakítással , az 1853, 1870, 1898-99-es években fel is épül. ]

Í Így a gelencei régi templom „készen áll” a lebontásra s ez bizonyára meg is történik , ha Huszka József 1882-ben fel nem fedezi a mészréteg alatt lapuló falképeket , amelyek páratlan gazdagságban őrizték meg a középkori hit képvilágát .


A 17. században új tetőszerkezet készült, a nyugati falat két támpillérrel erősíttették meg. A hajó fölé 104 mezőre osztott festett, kazettás famennyezetet erősítettek, felirata szerint 1628-ban, majd a hajóban festett díszű karzatot építettek. Az ovális körítőfal és kaputornya is ebben az időszakban épült. A sekrestye bejárata melletti reneszánsz stallum 1646-ban készült.
A 18. század közepétől a templombelsőt barokkizálták. A falfestményeket lemeszelték, új oltárokat állítottak fel. A rangos kiképzésű főoltár 1765-ben készült, központi szekrényében Szűz Mária faragott szobra, a koronázó részt Szent Imrét ábrázoló táblakép díszíti. A hajó ablakait megnövelték, nagy igénnyel formált és festett orgonaszekrénnyel bővítették a karzatot, amelynek előlapjait is átfestették 1766-ban. Az egyes mezőkben a megrendelők védőszentjeinek ábrázolásai. A sekrestyeajtó a festett felirat szerint Nicolaus Sebestyén adománya ugyancsak 1766-ból. A szerényebb mellékoltárok 1797-ben készültek nemes Kádár János leányai megbízásából. Készítőjükről Déér Barnabás gyergyószentmiklósi festőről a mellékoltáron nemrég előkerült felirat tudósít. A balra lévőt a Szent Család, míg a jobboldalit Szűz Mária tiszteletére szentelték. A Mária oltár központi képe a híres kolozsvári „Könnyező Szűz” kegyképnek a másolata. Az 1802. évi pusztító erejű földrengés számos háromszéki templomot megrongált, romba döntött. Attól fogva a gelencei templom állapota is rohamosan romlott. A megnövekedett számú hívek inkább új templom építésére gyűjtöttek, s a régi templomot bezárták. Sorsa lassú pusztulás vagy a lebontás lett volna, ha a mészréteg alól elő nem kerülnek 1882-ben a rendkívül értékes falképek.
„A gelencei Árpád kori ősi templom méltán rászolgál arra, hogy ne csupán a kultúrértékéiben napról-napra megfogyatkozó székelység óvja féltő szeretettel, mint egyik legsajátosabb és legértékesebb kincsét, hanem az egész magyarság közvéleménye is, … .” Méltatták a templom felújítását 1937 februárjában az Új Magyarság hasábjain.

Forrás: Műemlékem.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s