– Jacobus Aegidii Setabitanus. 1456. –
Fénylő új csillag támadott,
Krisztus kegyét ragyogja szét
és eltiporja ím legott
az ellenség sötét dühét.
Midőn fölkelve közeleg
az ártalomnak szelleme,
erős hatalmú hadsereg
tűnik föl szemben ellene.
Nyervén erőt a hadban ők,
mennek, hová zászló mutat,
buzgósággal vitézkedők,
hogy elnyerjék jutalmukat.
Elébük pajzsot Ő emel
titokzatosan a tusán,
Krisztus, vivén jó végre el,
úrkodva égi trónusán.
Dicsőség néked, szent Urunk,
tiéd az ország, hatalom,
ha harcodon jól harcolunk,
vigadhatunk jutalmadon.
Forrás: Geréb László – A magyar középkor költészete (Magyar Elektronikus Könyvtár)