jegyzet – 78 Oldal

Kulturális élet a Rákosi-korszakban

A politikai hatalom centralizálása, a terrorrendszer és az ésszerűtlen gazdaságpolitika mellett a Rákosi-rendszer fontos jellemzője volt a kulturális

Az információszerzés, művelődés és szórakozás forradalmian új eszközeként a 20. század elején indult hódító útjára a kép, a

Azt az emelkedettséget, harmóniát és pátoszos hazafiságot, amelyet az irodalomban Jókai regényei, a zenében pedig Erkel operái és

A zenei és a színházi élet az irodalomhoz hasonlóan rétegzett volt. A zeneileg képzett és művelt fővárosi közönség

Az 5000 főnél kisebb településekben az összlakosság 71%-a élt. Többségük – 11 millióan – falvakban, 800 ezren

Budapest után azok az egykor szabad királyi városok következtek a rangsorban, amelyek egy-egy régió közigazgatási központjává és közlekedési

A városok élén – messze kiemelkedve a többi közül – Budapest állt. Lakóinak száma 1869 és 1910 között

A politikai-ideológiai paletta baloldalán elhelyezkedő fiatal írók, költők és egyéb értelmiségiek az 1840-es évek közepétől – itáliai mintára

Bessenyei eszméi termékeny talajra hullottak. A század utolsó harmadára látványosan megnőtt azoknak az írástudóknak a száma, akik a

Az új eszmék terjedését nagyban segítette a szabadkőművesség, amelynek első monarchiai páholyát Bécsben 1742-ben, a magyarországit 1749-ben Brassóban