A magyar nyelvű kultúra térhódítása a 18. század végén

Közzétette:

 

 

Bessenyei eszméi termékeny talajra hullottak. A század utolsó harmadára látványosan megnőtt azoknak az írástudóknak a száma, akik a modern élet szükségleteinek egyre kevésbé megfelelő latinnal és a II. József által szorgalmazott német nyelvvel szemben a magyar nyelvű kultúra fejlesztésének és ápolásának az ügye mellé álltak. A latin és német nyelvű időszaki sajtótermékek – az első magyarországi még Rákóczi idejében látott napvilágot Mercurius Veridicus címmel – után 1780-ban Pozsonyban megjelent az első magyar nyelvű újság, a győri polgárcsaládból származó és Göttingenben tanult Rát Mátyás szerkesztette Magyar Hírmondó, majd 1786-ban Bécsben a Magyar Kurír címmel közzétett második. A két lapnak összesen mintegy 1500 előfizetője volt, de ennél nyilván jóval többen olvasták őket. A hírlapok után 1788-ban Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid szerkesztésében megjelent az első magyar nyelvű irodalmi folyóirat, a Kassán kiadott Magyar Museum, amely 400—500 előfizetővel rendelkezett. A lap szerzői Bessenyeihez és a bécsi testőrírókhoz hasonlóan valamennyien magyarul írták műveiket, s magyarul írta a századforduló két kiemelkedő literátora: a debreceni Csokonai Vitéz Mihály és a dunántúli Kisfaludy Sándor is. A kor legnagyobb irodalmi sikere, Dugonics András Etelkája (1788), amely egy érzelmes történetbe ágyazottan a hun-avar-magyar rokonság és a szkítiai közös haza elméletét népszerűsítette, ugyancsak magyarul született, ámbár nagyon régies, ma már szinte élvezhetetlen nyelven.

A tudományos életben nehezebben nyert teret a magyar. Bár a székely köznemesi családból származó és a nagyenyedi kollégium után Leidenben tanult református lelkész, Bod Péter már 1766-ban magyar nyelven tette

 

közzé irodalmi és tudományos lexikonját (Magyar Athenas), s Bessenyeit megelőzve ugyanő egy magyar tudós társaság alapításának a gondolatát is felvetette, a magyarországi tudósok többsége a század utolsó harmadában is latinul vagy németül írta munkáit. Így járt el a jezsuita Sajnovics János, aki 1770-es tanulmányában (Demonsratio…) először hívta fel figyelmet a magyar és egy finnugor nyelv, a lapp közötti rokonságra, majd három évtized múlva a kolozsvári orvos polihisztor, Gyarmathi Sámuel, aki a finn—magyar nyelvrokonság tézisét fogalmazta meg (Affinitas…, 1799). A forráskritikai szempontokat alkalmazó és a források lelőhelyét megadó szaktudományos történetírás magyarországi megalapítói, a jezsuita Pray György és Katona István munkái – köztük Katona 1778 és 1817 között kiadott 42 kötetes országtörténete – ugyancsak latinul jelent meg. A lőcsei evangélikus szász polgárcsaládból származó Göttingenben tanult Engel János Keresztély viszont, aki a történetkutatók közül elsőként vetette el a hun—avar elméletet, s tette magáévá a finnugor rokonság tézisét, németül írt.

A korszak elején még csak tucatnyi, 1790-ben viszont már közel félszáz magyarországi és erdélyi nyomda működött, ezek 1712 és 1790 között összesen 15 ezer könyvet adtak ki, zömét az utolsó negyedszázadban. II. József uralkodása alatt a latin nyelvű kiadványok aránya 49%-ról 37%-ra esett vissza, miközben a magyar nyelvűeké 27%-ról 37%-ra emelkedett. Az uralkodói politikától nem függetlenül ugyanebben az időben a német nyelvű kiadványok aránya is nőtt, mégpedig 17%-ról 23%-ra. Ebből világosan látszott, hogy a latinnak kezdett leáldozni. Nem volt egyértelmű azonban, hogy a helyébe a német vagy a magyar nyelv fog-e lépni, miként az sem, hogy a társadalmi és politikai megújulást célzó reformpolitika folytatódni fog-e, s ha igen milyen formában és ütemben.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (306—307. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s