Az információszerzés, művelődés és szórakozás forradalmian új eszközeként a 20. század elején indult hódító útjára a kép, a mozgás, a zene – és idővel a beszéd effektusainak kombinációjára épülő új találmány: a film. Az első mozgóképek a Lumière-testvérek ügynöksége révén érkeztek Magyarországra 1896-ban. Ugyanebben az évben készültek el az első hazai felvételek, melyek Ferenc József millenniumi látogatását örökítették meg. Két év múlva megalakították az első magyar filmvállalatot, amely néhány perces – még néma – ismeretterjesztő jellegű filmeket gyártott és forgalmazott, és 1899-ben megnyílt az első filmszínház. A századforduló után a filmgyártás és -forgalmazás egyaránt szédületes tempójú fejlődésnek indult. A háború előtt és alatt évente több tucat film készült, köztük Jókai és mások néhány regényének a feldolgozása. A tucatnyi kiváló rendező egyikét, Korda Sándort később Sir Alexander Kordaként ismerte meg a világ. Világhírnévre tett szert Michael Curtiz, vagyis Kertész Mihály is, aki a Casablanca (1942) című film rendezéséért Oscar-díjat kapott. Az általuk és társaik által gyártott filmeket 1912-ben már 270 moziban játszották, amelyek közül 92 Budapesten, a többi a vidéki városokban működött.
A Casablanca film kezdőképe
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (381. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9