Életmód a dualizmus korában – a parasztság

Közzétette:

 

 

A társadalom hagyományos talapzatát alkotó parasztság két nagy részre oszlott. Az összlakosság mintegy 38%-át kitevő, hétmilliós tömbjük rendelkezett különböző nagyságú saját földbirtokkal, az összlakosság 24%-ára becsülhető szegényparasztok viszont nem. A további különbségek többnyire ebből következtek. A birtokos parasztok lovakkal, tehenekkel, valamint gazdasági épületekkel megtoldott két- vagy háromszobás házzal, a föld nélküli szegényparasztok egy-két malaccal, pár baromfival, valamint szoba-konyhás-kamrás vályog- vagy vert falú házzal rendelkeztek. A szegényebbek pedig még ezzel sem.

 

farmer (hired)

Béres, Fotó: Fortepan/ Babarczy Eszter

A birtokos parasztok életszínvonala jelentős mértékben függött földjük nagyságától és minőségétől, a gazdasághoz tartozó állatállománytól, valamint lakóhelyüktől és a piacok távolságától. Tehetős, ám vékony felső rétegük sikeresen használta ki az 1890-es évekig töretlen mezőgazdasági konjunktúrát, és maga is polgárosodott. A hagyományos paraszti ruhatár jellegzetes darabjait a kék vagy fehér bő gatyát, „bornyúszájú”vászoninget, az 1848 után nemzeti szimbólummá vált díszes cifraszűrt és subát kiszorították a polgári ruhafélék: a fekete zakó és dolmány, a puha galléros fehér ing, valamint az ugyancsak fekete posztó- vagy szövetnadrág. A nők – például Kalotaszegen, Torockón, Kalocsa környékén, Kazáron, az Ormánságban vagy Matyóföldön – inkább őrizték a „népviselet” tájanként változó és egyre színpompásabb darabjait, ámbár a századforduló viselettörténeti összeállítása velük kapcsolatban is megjegyezte: „A magyar viselet, különösen a nőknél már a nép közt is veszendőbe indult”. A Biblia és a kalendárium mellett a módosabb parasztok otthonában is feltűntek az olcsó néplapok és a vásárokon beszerezhető ponyvairodalom termékei. Egyesek, mint például az 1875-ben született 75 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, Csonka Mihály, viszont az igényesebb irodalomra is rászoktak. Csonka több mint százkötetes háború utáni könyvtárában világ- és magyar történetek, útleírások, valamint Jókai- és Verne-regények sorakoztak egymás mellett. A jobb gazdák legrátermettebb képviselői – mint bírók, presbiterek, gazdaköri vezetők, tűzoltó parancsnokok stb. a 20. század elejére hatalom és tekintély szempontjából egy szintre kerültek a pappal, a jegyzővel és a tanítóval, akik gyakran feleséget is a tehetős gazdalányok közül választottak maguknak. Tipikusan ezt az utat járta egy Somogy megyei 20—30 holdas középparaszt, Nagyatádi Szabó István, aki 1909-ben Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt néven megalakította az ország egyik első parasztpártját. A párt programjában a nagybirtokok egy részének állami megváltás útján történő kisajátítása állt. A kisajátított területeket a gazdálkodni tudó és akaró, de elég földdel nem rendelkező birtokos parasztoknak kívánta juttatni. Követelte ezenkívül a választójog kiterjesztését és a titkosság bevezetését, valamint a társadalombiztosítás kiterjesztését a mezőgazdasági dolgozókra.

 

domestics

Cselédek: az orosházi emberpiac a század első évtizedeiben hagyományos helyszíne volt a béresek, cselédek szegődtetésének. Ha sikerült elszegődni, jöhetett a munka egész éven át (Fotó: acanum.hu)

A föld nélküli szegényparasztokon belül két nagy réteg különült el. Az uradalmakba vagy módos parasztgazdákhoz kikötött bérért egész évre elszegődő cselédek és az alkalmi munkából élő napszámosok vagy zsellérek. A napszámosok szabadabban mozogtak, de bizonytalanabb körülmények között éltek, a cselédek napjai viszonylagos biztonságban teltek, ám jóval kiszolgáltatottabbak voltak. A „puszták népe”, ahogy ezt Illyés Gyula és mások is megörökítették, istálló formájú, hosszú épületekben kialakított olyan cselédlakásokban lakott, amelyek jellemzően egy szobából álltak, és amelyekbe a két vagy négy család számára kialakított szabad tűzhelyű konyhán át lehetett bejutni.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (370—371. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s