Az antikvitás igézetében
A XVIII. század második felében született műalkotások körében mind gyakrabban tapasztalható a klasszikus antikvitás stiláris mintaképként való követése.
Séta a kultúra ösvényein
A XVIII. század második felében született műalkotások körében mind gyakrabban tapasztalható a klasszikus antikvitás stiláris mintaképként való követése.
A magyarországi városok szerkezete sokáig megőrizte a középkorban kialakult alapvonásait. A XVIII. század folyamán azonban sorra épültek reprezentatív
A városi és falusi közösségek gyakran maguk gondoskodtak plébániatemplomuk felépítéséről, s nem sajnálták az anyagi áldozatot a magas
A katolikus egyház számára csupán a XVIII. század konszolidált viszonyai közepette nyílt lehetőség a teljes újjáépülésre. A szerzetesrendekkel
A pompakedvelő Esterházy Miklós herceg, aki Mária Terézia követeként az 1760-as években kétszer is járt Versailles-ban, a francia
A barokk művészet talán legjellemzőbb vonása erősen retorikus karaktere: az ábrázolás rendkívüli meggyőző ereje magával ragadja szemlélőjét, szinte
A XVII- XVIII. század folyamán Európa-szerte egyre-másra épültek a hatalmas, egységes terv szerint kiépített kolostorok. A látványos épületegyütteseket
A rokokó a barokk kései irányzataként a XVIII. század első felében, Franciaországban jelent meg, és szorosan összefüggött az
Míg a mennyezetfestés kimondottan drága műfaj volt, és csak a legtehetősebb megbízók engedhették meg maguknak, az oltár és
A XVIII. századdal békés időszak köszöntött be Magyarországon, s ez a kastélyépítészet átalakulásában is éreztette hatását. A rezidenciák