A templomi berendezés

Közzétette:

 

 

Míg a mennyezetfestés kimondottan drága műfaj volt, és csak a legtehetősebb megbízók engedhették meg maguknak, az oltár és az oltárkép a katolikus templomok elmaradhatatlan kelléke. A templomi berendezés legfontosabb eleme a főoltár, amelynek asztalánál a miseáldozat bemutatása folyik. A barokk oltár a késő középkorban kialakult gyakorlatnak megfelelően retabulum, vagyis az oltárasztal megmagasított, építészeti szerkezetű hátlapot kap, ami a képi ábrázolások hordozója. A főoltárakon általában a patrocíniumot, a templom védőszentjét vagy címünnepét megjelenítő képi ábrázolást láthatunk, amelyet további, a helyi kultusz szempontjából jelentős figurák vagy jelenetek kísérhetnek. Annak megértésére, hogy egy barokk oltárkép mennyire összetett mondanivalót képes magába sűríteni, érdemes szemügyre venni az árpási plébániatemplom főoltárképét. A templom a nagyszombati klarisszák tulajdonában volt, szinte biztosra vehető, hogy ez a kvalitásos festmény is eredetileg a rend nagyszombati templomának valamelyik oltárát díszítette. A kép a Köpenyes Madonnát, Magyarország patrónájaként ábrázolja, így amellett, hogy szép példája a tridentius katolicizmus elmélyült Mária-tiszteletének, a Szűzanya sajátos helyi, magyarországi kultuszát, a Regnum Marianum-gondolatot is kifejezi, sőt, az uralkodónak, az ország főpapjának és főurainak Mária oltalmazó köpenye alatt felsorakoztatásával még egy aktuális történeti-politikai gondolatot is sugall: a török elleni összefogásra buzdít.

 

Köpenyes Madonna

Köpenyes Madonna mint Magyarország patrónája, 1666-67. Árpás, plébániatemplom

A templomok berendezését, az oltárokat és a szószékeket sokszor maguk az építészek tervezték, és az architektúra szerves részeként épültek meg. Magyarországon mégis többször találkozunk az architektúrától független, faragott együttesekkel, amelyeknek a közkedveltsége részben a helyi fafaragó-művészet hagyományainak továbbélésével, részben azzal a körülménnyel magyarázható, hogy a kevésbé tehetős megrendelők számára jobban lehetővé tette a munkák ütemezését. Egy érett barokk példa, a zirci ciszterci templom berendezése is hasonló módon történt: felszereléséhez az 1752. évi felszentelés után láttak hozzá. A Nagyboldogasszonynak szentelt főoltárképén Mária mennybevitelét láthatjuk. A retabulumon sorakozó szentek aktív szemlélői a képen ábrázolt csodának – áhítatos viszonyulásukkal példát mutatnak a híveknek, és az őket is ábrázolt misztériumban való elmélyedésre sarkallják. A mű azt is szemlélteti, hogy a XVII. századi oltárok merevebb, többszintes elrendezését a XVIII. században lendületesebb és egységesebb kompozíciók vették át, az egész szerkezet szinte transzcendens színpadtérré vált. Az oltár menzájára az oltáriszentség őrzésére díszes tabernákulumot állítottak. Ahogyan a mise folyamatában fontos szerepet tölt be a prédikáció, úgy a templomi berendezésnek is lényeges eleme a szószék. A zirci szószéken a krisztológiai témák mellett ott látjuk a barokk szószék-ikonográfia jellemző motívumait: a kecsesen ívelő lépcsőfeljáró oldalán az egyházatyákat, a szószékkosár párkányán a három teológiai edényt, a hátoldalon a Jó Pásztor alakját.

 

Szószék, zirci templom

Joseph Rössler műhelye: A zirci ciszterci templom szószéke, 1750-es évek

főoltár, zirci templom

Joseph Rössler műhelye: A zirci ciszterci templom főoltára, 1750-es évek

 

Szerző: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (166-167. oldal Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s