Eszterháza

 

 

A pompakedvelő Esterházy Miklós herceg, aki Mária Terézia követeként az 1760-as években kétszer is járt Versailles-ban, a francia királyi rezidenciától elbűvölve elhatározta, hogy átépítteti családja süttöri vadászkastélyát. 1765-ben Melchior Hefele több tervet és egy modellt is bemutatott a hercegnek, de a végleges tervek kidolgozásában minden bizonnyal szerepet játszott két uradalmi építész, Nicolaus Jacoby és Johann Ferdinand Mödlhammer is. A kastélyegyüttes jellegzetes alaprajzi formája a patkó alakú díszudvarral akkor alakult ki. Miklós herceg 1768-ban teljes udvartartását, vele a zenekart és az énekeseket is ideköltöztette Kismartonból, s hamarosan rendszeressé váltak a kastélyban tartott fényes ünnepségek. A legelőkelőbb társaság gyűlt itt össze, a herceg vendégül látta Mária Teréziát, a trónörököst, Mária Krisztina főhercegnőt és Albert herceget, számos külföldi fejedelmet és követet. Bessenyei György, akinek testőrként ezekben az években Miklós herceg volt a kapitánya, 1772-ben részt vett Rohan herceg, a bécsi francia követ tiszteletére adott ünnepségeken, amelyeket íróként meg is örökített Esterházy vigasságok címen. Esterházy 1755-ben a kastély újabb bővítését határozta el, amelynek során a főépület közepére, a díszterem fölé megépítették a kilátót, a Belvederét, a szárnyakra emeletet húztak, ezekre merőlegesen, mindkét oldalon egy-egy újabb traktust építettek a képtár és a télikert számára. A homlokzatok tagolásában a bécsi palotaépítészet és mindenekelőtt a schönbrunni császári rezidencia formaelemei köszöntek vissza. A rokokó építészet sajátosságai a rizalitok elhagyásában, a homlokzat síkját alig megbontó, lapos pilaszterek használatában, a finom ornamensek, a kecses hegedűablakok elegáns formáiban jelentkeznek. Versailles hatása elsősorban a hatalmas franciakert kialakításában érződik. A három nagy allé mentén szervezett parkot szabályosra nyírt bukszusnövények, mintákba rendezett virágágyak, szökőkutakkal díszített vízmedencék, szobrok és kővázák díszítették. Az operaház, a marionettszínház, a lovarda és a muzsikaház a kastély közelében álltak. A parkban pavilonokat, Bagatelle néven kínai házat, remetelakot (ermitage) és antik istenekről elnevezett templomokat építettek.

 

Esterházy-kastély

Az Esterházy-kastély kerti homlokzata, 1775 után. Fertőd
Írta: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (191. oldal Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s