Vallásos képzőművészet

Közzétette:

 

 

A barokk művészet talán legjellemzőbb vonása erősen retorikus karaktere: az ábrázolás rendkívüli meggyőző ereje magával ragadja szemlélőjét, szinte elérhetővé, kézzelfoghatóvá teszi számára a megjelenített valóságot, legyen az egészen hétköznapi vagy természetfeletti. Nem csoda, hogy a barokk legfőbb mecénása a katolikus egyház volt, amely a tridenti zsinat után megújulva intenzív kapcsolatot keresett a hívekkel, és olyan egyházi művészet megteremtése volt a célja, amely szélesebb tömegek számára is elérhetően közvetíti a szent történeteket és a hittitkokat. A templomi művészet a legtöbbször összművészeti alkotás: az architektúra színpadszerű kereteket biztosít a képeket és szobrokat felvonultató oltárok, a mennyországot megjelenítő freskók számára, a gazdag ornamentika átszövi a falfelületeket, egységbe vonja a különféle műfajok produktumait. De a képi megjelenítés iránti kereslet miatt a barokk nemcsak a monumentális művészet, hanem a kisművészetek, az olcsó műfajok virágkora is: a szentek képmásait falusi tereken, utak mentén felállított szobrokon, sokszorosított grafikai lapokon, a folklór világával érintkezve is viszontlátjuk.

 

Nepomuki Szent János-szobor

Fellner Jakab -Schweiger József: A tatai Nepomuki Szent János-szobor, 1770

 

Szerző: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (164. oldal Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s