Kolostorépítészet

Közzétette:

 

 

A XVII- XVIII. század folyamán Európa-szerte egyre-másra épültek a hatalmas, egységes terv szerint kiépített kolostorok. A látványos épületegyütteseket nagy méretekkel és szabályos alaprajzi formákkal tervezték és építették meg, így azok szinte a földre szállt mennyei Jeruzsálem képét öltötték magukra. Magyarországon a szerzetesrendek anyagi helyzete nem tette lehetővé az ilyen nagyszabású építkezéseket. Így a rendházak és monostorok nálunk többnyire szerény megjelenésűek. A jászói premontrei apátság nagyságával és pompájával kivételesnek számít, s az is ritkaságszámba megy, hogy a tervezett építkezés itt teljes egészében megvalósult. A kolostor annak köszönhette középkori romjaiból való újjáépülését, hogy ez időben a morvaországi Louka vagyonos apátsághoz tartozott. Az onnan küldött prépost, Andreas Sauberer grandiózus elképzeléseinek megvalósítását egy kiváló bécsi építészre,Franz Anton Pilgramra bízta, aki számos templom és kolostor építészeként keresett mesternek számított Alsó-Ausztriában, Morvaországban és Magyarországon (ő tervezte a szentgotthárdi ciszterci apátság barokk átépítését is). A jászói együttes középtengelyében kéttornyos templom áll, amelyet kétoldalt nagy udvarok köré szervezett kolostorszárnyak vesznek körül. Ez az elrendezés a korszak bevett sémáit követi. Újszerű viszont az építészeti formák könnyed és lendületes alakításmódja, formájának kecsessége és dinamizmusa. Különösen megkapó a templomhomlokzat fantáziadús kompozíciója: a karcsú, égbe törő toronytestek között a középrész „összepréselődve” előrenyomul, de középtengelyében homorú ívben visszahajlik. Az éles törések, a felületek felszabdaltsága láttán világos, hogy Pilgrim sokat merített a római és a bécsi barokk, Barromini és Hildebrandt stílusából, de mélyen megérintette a kortárs rokokó finom és elegáns formanyelve is.

 

Jászó, premontrei kolostor és templom

Anton Pilgram: A jászói premontrei templom és kolostor, 1745-64

Jászó, premontrei templom és kolostor

A premontrei kolostort a 12. században Könyves Kálmán király alapította, mai formáját a 18. századi újjáépítéskor nyerte el. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1970-ben leégett, különösen a freskók rongálódtak meg, de helyreállították. A kolostor könyvtára 1802-ben épült.
Grafika: Ferenc Tamás

 

Írta: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (153. oldal Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s