A kastélyépítészet átalakulása a XVIII. században

 

 

A XVIII. századdal békés időszak köszöntött be Magyarországon, s ez a kastélyépítészet átalakulásában is éreztette hatását. A rezidenciák védelmi funkciója mindinkább háttérbe szorult, teret engedve a művészi és kényelmi szempontoknak. Az új épülettípusok megjelenése szorosan összefüggött a nemesség építkezéseinek funkcióbeli differenciálódásával. A társadalom legfelső rétegét képviselő, udvari szolgálatot teljesítő arisztokrácia általában Bécsben tartott fenn egy reprezentatív palotát, amely kifejezte tulajdonosa rangját és hivatalát. A méltóságteljes, masszív tömegű városi rezidenciákkal szemben a vidéki birtokközpontokban felépített kastélyok inkább a francia építészetben kialakult mulatókastély (maison de plaisance) típusának feleltek meg, amelyre kötetlenebb elrendezés és könnyedebb formák jellemzőek. Féltorony kastélya jól példázza, hogy a típus megjelenése a társadalom legfelsőbb, az udvarhoz legközelebb álló köreinek köszönhető. Építtetője, Harrach gróf magas tisztségek birtokosa, az uralkodó bizalmasa volt, így nem csoda, hogy a kastély tervezését is a legképzettebb bécsi építészek egyike, Lukas von Hildebrandtra bízta. Az elegáns, a tájba harmonikusan illeszkedő épület a grófi család pihenésének, visszavonulásának színtere volt.

harrach_kastely

Johann Lukas von Hildebrandt: A féltornyi Harrach-kastély kerti homlokzata, 1711-24

 

A magyar nemesség vidéki rezidenciáinak kialakításában kevésbé igazodott a nyugati mintákhoz. Már nem erődszerű várkastélyokat építtetett, s elfogadta a nyitott, U alakú elrendezést is, de sajátos módon ragaszkodott egy régies, az előző évszázadok építkezési szokásainak megfelelő motívumhoz, a saroktoronyhoz. A sziráki kastély, amelyet Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála építtetett, arról tanúskodik, hogy a típus még a XVIII. század közepén is népszerű maradt. A kastély főépületének nyugatias tömege, az elegáns részletformák elárulják, hogy a tornyokat nem hadászati célból, védelmi funkcióval építették. Csupán jelek, a régmúlt harcos évszázadok szimbólumai arra hivatottak, hogy a tulajdonosok dicső őseire, vitézségére emlékeztessenek.

szirakikastely

A sziráki kastély, 1748

 

Írta: Jernyei Kiss János
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (156-157. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s