Juhász Gyula – Riedl Frigyes
Valahányszor elmegyek a szegedi egyetem előtt – pedig minden áldott nap elmegyek előtte -, eszembe jut életem négy
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Valahányszor elmegyek a szegedi egyetem előtt – pedig minden áldott nap elmegyek előtte -, eszembe jut életem négy
Őszi kertben Őszi lombok zúgdogálnak. Őszi kedvem Sóhajai, furcsa felhők, Őszi égen úszdogálnak. Mondd, Uram, mit akarsz tőlem?
(Vázlatok költői arcképéhez) Tóth Árpád arcképe 1886 április 17. – 1928 november 7. Egy nagy költő távozott közülünk
Nemrég az angol tévé mutatott be hosszú képsorozatot a civil lakosság szörnyű szenvedéseiről, melyek még korántsem értek véget
Mint tépett-szaggatott koszorúnak Marokba-gyűrt s marcangolt szirmait El-fölrepíti a szél: Szavaim szivemből úgy vetem ki Tehozzád, A sirodra,
Piroska Testvér A földben s az égben, Te por a porban, Fény az üdvösségben – Anyámmal együtt ugye
Az öregember kinn ült a fehérre meszelt ház előtt az oleander bokor árnyékában, és leste a vakító fehérségű,
A műtét után azt mondták az orvosok, meghal a gyerek, mégis életben maradt. Aztán meg azt, hogy nem
A Kolozsvárhoz közeli Hója-erdő |Fotó: BBC Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany
Itt ezen az elkószált úton, mert ezt ma még nem seperték, itt neki adhatom a hátamat ennek a