Erdélyt járva – Nagykároly
Károlyiak ősi fészke, nyelvművelők kötődése Én szeretlek, és szerelmem, Nem tudom, mi voltam eddig, E végetlen áradat, Ámde
Séta a kultúra ösvényein
Károlyiak ősi fészke, nyelvművelők kötődése Én szeretlek, és szerelmem, Nem tudom, mi voltam eddig, E végetlen áradat, Ámde
(1867) Ipsis Idibus Martii!” Ugyanazon hang, ugyanazon fény, ugyanazon színek, amik tizenkilenc év előtt. A hang egy üdvkiáltás:
A lutheranizmus elsősorban az erdélyi és a szepességi szászok körében, a felvidéki bányavárosokban és Kassán, Nyugat-Magyarországon, valamint a
VIII. Henrik (1509—1547), az angol államegyház megalapítója, eredetileg hallani sem akar a reformációról. A papnak készült király Luthernek
„Segesvár egyik kiválóan gyönyörű pontja a szászföldnek (…) Utczái szűkek, kanyargók mindenfelé, valóságos labyrinth, s házain is azon
A 2. magyar hadsereg pusztulása megerősítette a konzervatív körök és a Kállay-kormány arra irányuló szándékét, hogy az angolszász
„A római főpap, boldog Péternek az elsőségben utóda, nem csupán tiszteletből az első az egyetemes egyházban, hanem azért
„Szerdahely, az egykori Szerdahelyszék központja, a Szebeni-havasokhoz tartozó Szerdahelyi-hegység északi lábánál, a Szerdahelyi patak mellett, a Nagyszeben—Szászsebes főút
A vasvári béke miatti elégedetlenség közvetlen oka lett annak a főúri összeesküvésnek, amely báró Wesselényi Ferenc nádor vezetésével
„Tudod-e miért siettem ide s miért vagyok itt már egy hét óta? Azért, mert Szalontán egy nagy ember