nagykaroly-karolyi-kastely-jatekszoba-neoreneszansz-talaloszekreny-cserepkalyha

Erdélyt járva – Nagykároly

Közzétette:

 

 

Károlyiak ősi fészke, nyelvművelők kötődése

Én szeretlek, és szerelmem, Nem tudom, mi voltam eddig,
E végetlen áradat, Ámde azt sem, mi leszek;
Mint a földet az özönvíz, Tőled függ, hogy sötét árnyék,
Eltemette múltamat. Vagy fényes sugár leszek.

Petőfi Sándor írta Júliához (Nagykároly, 1846. szeptember 8—10.)

Erdélyi utunk nem is kezdődhetne szebb, gazdagabb múltú helyen, mint a névadó Károlyi család mellett oly sok más, nagy előd nyomait felmutató Nagykárolyon. Hiszen itt született az első magyar nyelvű Biblia fordítója, Károli Gáspár, és a tollat egészen más módon forgató Kaffka Carei on the map of RomaniaMargit, ahogy az itteni piarista gimnáziumban járta első négy osztályát Ady Endre, és itt volt vármegyei jegyző Kölcsey Ferenc. A magyar nyelv eme négy mesteri művelője mellett azonban mégis egy híres szerelem teszi a legnevezetesebbé a hajdan Szatmár megye székhelyeként szolgáló árnyas várost. Tudniillik 1846 szeptemberében a Károlyi kastéllyal átellenben lévő, a mai Perla étterem falai között működő Arany Szarvas fogadó ablakán át pillantotta meg Petőfi Sándor az ő Júliáját, ahogy néhány nappal később, a megyebálon, ugyanitt történt az első találkozás is. A többire már derüljön fény az ez utáni oldalakon, amiken szinte kronologikusan követjük végig szerelmük szövődését.

Az időben visszafelé evezve, egészen a honfoglalás korába gyökerezve jussunk el azonban a Károlyi – eredetét tekintve Kaplyon – nemzetségig, aminek a közeli Kaplonyon kereshető fel családi sírhelye, s akik évszázadokon át történelemformáló vezetőket adtak az országnak.

Károlyi-kastély. Care, Romania

Károlyi-kastély

Kastélyuk első változata 1482-ben épült fel, míg mai formájában az 1800-as évektől létezik. E században kétszer is átalakult: először 1849-ben Ybl Miklós tervei, majd 1894-ben az ismert Carei_Castle,_Satu_Mare_bécsi színházépítő páros, Fellner és Helmer romantikusnagykaroly-karolyi-kastely-csillar elképzelései nyomán, akik igazi lovagvár jelleget kölcsönöztek neki. Ha már a lovagoknál tartunk, akiknek elengedhetetlen feltételük a lovuk: a pazar lovarda időközben erősen leromlott, s a kiszolgáló épületek úgy általában is megrendültek alapjaikban, így a helyreállított kastélyon kívül – ami ma múzeumként működik –, szinte csak az őt körülvevő, száznál is több fafajt egybegyűjtő angolpark idézi a régi szép időket. Az egy utcával odébb lévő zsinagóga, és az ugyancsak Ybl Saint_Joseph_Calasanctius_church_CareiMiklós tervei alapján újjászületett, az 1834-es földrengésben megsérült római katolikus templom viszont nagyon is megérdemli a figyelmet. A benne ötvöződő barokk és reneszánsz elemeket a szecesszió korában megújult egykori megyeháza színezi még tovább, s ha a gótika jegyében újragondolt kastélyt is hozzávesszük mindehhez, elmondható, minden stílusnak megvannak helyben a reprezentánsai. Az ékkőként ható belvárost szürke gyűrűbe foglaló panelrengeteg mindehhez már igazán nem hiányozhatott…

Forrás: Técsi Zoltán-Illyés Csaba – Erdély legszebb városai és főterei (4—5. oldal), Kárpáti Kincsestár, Pannon-Literatúra Kft. 2020 ISBN 978 963 237 236 5

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s