A királyi könyvtár
A budai királyi palota saját korában is egyik legismertebb ékessége a könyvtár, közismert nevén a Bibliotheca Corvina (vagy
Séta a kultúra ösvényein
A budai királyi palota saját korában is egyik legismertebb ékessége a könyvtár, közismert nevén a Bibliotheca Corvina (vagy
Ezzel az eszközzel ábrázolták a régi csillagászok az úgynevezett égi köröket (ezeket nevezik latinul armillának), jelesül a horizontot,
Michelangelo Buonarroti (Caprese, 1475. március 6. – Róma, 1564. február 18.) az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike
1541-ben, Szolimán szultán hódító dicsőségének évtizedeiben a törökök kardcsapás nélkül, csellel elfoglalták Budát s vele együtt környékét is,
Erdély reneszánsz építészete a XVI. században nagyon változatos. A modern itáliai hadiépítészet korán megjelent; Szamosújvárat még Szapolyai János
Mátyás halála (1490) fordulópont a magyarországi reneszánsz történetében. Ennek elsődleges oka, hogy az új stílus az uralkodó udvarához
A királyi udvar vonzáskörébe tartozó, általában az állami adminisztrációban résztvevő magas rangú papok gyűjtöttek először all’antica tárgyakat, vagy
2015. december 17-től országszerte a mozikban, magyar szinkronnal a Vatikáni múzeum 3D alkotóinak új filmje, “A művészet templomai
A Jagelló-kor legnagyobb mecénása Magyarországon kétségkívül Bakócz Tamás esztergomi érsek volt. A Bakócz-kápolna a szentély felé, 1507.
Az itáliai reneszánsz művészet hatása Erdélyben csak némi késedelemmel jelentkezett. Az első értékelhető reneszánsz épület a gyulafehérvári székesegyház