A királyi könyvtár

 

 

A budai királyi palota saját korában is egyik legismertebb ékessége a könyvtár, közismert nevén a Bibliotheca Corvina (vagy Bibliotheca Corviniana) volt. Az írott források szerint a kápolna mellett helyezkedett el, két teremben, a falakat freskók díszítették (a mennyezeten Mátyás születésének csillagállása), és berendezése is pazar volt. A kötetek felölelték az akkori tudás teljességét, a középkori tudományos művek éppúgy megtalálhatók voltak benne, mint a kortárs humanista irodalom, az éppen felfedezett ókori szerzők – köztük a görögök – művei éppúgy, mint az egyházatyák alkotásai. A könyvek többségének díszítése szerény volt, ezek ugyanis készen kerültek Budára, s a király címerét csak utólag festették a címlapjukra. Sok kötet azonban közvetlenül Mátyás megrendelésére készült Firenzében, főleg az 1480-as években, az akkor legkeresettebb mesterek – Attavante degli Attavanti, Gheraldo és Monte di Giovanni és mások – műhelyében, ezek voltak a legdíszesebbek, s főleg ezekről a kódexekről híres ma is a könyvtár. A legszebbeket kettős címlap ékesíti – mint például a Szent Jeromos homíliáit tartalmazó kódexet, vagyis a Hieronymus-corvinát, az egyik oldalon a virágkoszorúba fogott tartalomjegyzéket, vele szemben pedig a mű kezdetével. A király megbízásából Budán is szerveztek könyvmásoló- és festőműhelyt, amelynek tagjai Észak-Itáliából érkeztek ide. E művészek nevét sajnos nem ismerjük, csak műveiket tudjuk azonosítani, legjobbjukat az általa illuminált legszebb corvináról, a Párizsban őrzött Johannes Cassianus műveit tartalmazó kódexről nevezték el Cassianus mesternek. Mellettük németalföldi vagy francia tanultságú miniátorok is működtek, néha ugyanazon a kódexen belül is, mint például a Mátyás graduále ránk maradt kötetében. A kódexek pazarló módon aranyozott bőrkötéseket vagy csatokkal ékes bársony- és selyemkötéseket kaptak. A bőrkötések stílusa teljesen egyedi: kompozíciójuk, motívumkincsük sehol másutt nem ismétlődik meg. A könyvtár gyarapodása a király uralkodásának vége felé egyre nagyobb mértékűvé vált, s Mátyás halálakor hirtelen szakadt félbe: sok könyv kifizetetlenül Firenzében maradt. A budai könyvtárat II. Ulászló (1490-1516) nem bővítette tovább, a kódexek egy részét elajándékozta a Budára látogató humanistáknak, a maradékot Szulejmán szultán 1516-ban magával vitte Isztambulba, hadizsákmányként.

 

Cassianus-corvina

A Cassianus-corvina címlapja, 1490-91. Párizs. Bibliothèque nationale

Mátyás-graduále (részlet) Victorianus-corvina háttáblája

A Mátyás graduále, fol.7r, részlet,148590. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, A Victorianus-corvina kötéstáblája (háttáblája), 1485-90. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár

Hieronymus-corvina címlap Hieronymus-corvina címlap

A Hieronymus-corvina kettős címlapja, 1488-90. Országos Széchényi Könyvtár

Kálmáncsehi domonkos breviáriuma

Kálmáncsehi Domonkos breviáriuma fol 410r 1481 körül. Országos Széchényi Könyvtár

 

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (108-112. oldal Corvina Kiadó Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s