A Jagelló-kor művészete

 

 

Mátyás halála (1490) fordulópont a magyarországi reneszánsz történetében. Ennek elsődleges oka, hogy az új stílus az uralkodó udvarához kapcsolódott elsősorban, s utódja, II. Ulászló nem vonzódott különösebben hozzá. Az új királynak a humanista irodalmi kultúrához sem volt sok köze, így azután ő és fia, II. Lajos (1516-26) idején az olasz kapcsolatok egyre inkább elveszítették jelentőségüket. Ugyanakkor a Jagelló-adminisztráció gazdaságilag sem volt különösebben sikeres, ami a művészetpártolás lehetőségeit egyébként is visszafogta. Szinte automatikusan tolódott át a reneszánsz alkotások rendelése, gyűjtése a művelt főpapok és káplánjaik körébe, a világi nemességre, illetve a városokra. A festők, építészek és szobrászok azonban továbbra is közvetlenül Itáliából jöttek ide, s Magyarország az új stílus Alpokon túli terjedésében komoly szerepet játszott még a XVI. század elején is.

 

Bakócz graduále

Bakócz-graduále, (egy kétkötetes reneszánsz kódex, amely a mise énekeit gyűjti egybe. A világ egyik legnagyobb méretű kódexe.) I. kötet, a címlap, fol1r, 1515-20. Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár

 

Írta: Mikó Árpád
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (114. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s