Művészet és tudomány a reneszánsz Európában

Közzétette:

 

 

A reneszánsz Itália gazdag városállamaiból indult útjára, ahol az elit elkezdte vagyonát művészi alkotásokra költeni. Ez a virágzás és a tudás iránti érdeklődés elterjedt egész Nyugat-, sőt részben Kelet-Európában is; fellendült a tudományos kutatás, és forradalmi változások következtek be a művészetekben is.

A reneszánsz – amely több nyelven is újjászületést jelent – fokozatosan, számos árnyalatnyi változás folyamán jött létre a 14. századtól kezdve. Európában véget vetett a középkornak, s egyre gyorsuló kulturális forradalmat indított el.

 

Mennyezetfreskó, Sixtus-káolna

Remekmű Vatikánban. A pápai állam legszebb kápolnáját az 1470-es években építették IV. Sixtus pápa megrendelésére, akiről a nevét is kapta. Falainak és mennyezetének kifestése több szakaszban zajlott. A mennyezetre Michelangelo 1508-ban kapott megbízást (immár II. Gyula pápától), és 1512-ig dolgozott az ószövetségi jeleneteken, amelyek közül a legismertebb talán a központi helyet elfoglaló Ádám teremtése.

Ádám teremtése (Sixtus-kápolna)

Ádám teremtése (mennyezetfreskó részlet)

Ez az újjászületés Itáliában kezdődött, ahol mind a művészek, mind a tudósok ihletet merítettek az ókori görög és római művészet fennmaradt romjaiból. Ehhez társult a görög tudósok menekülése a törökök által 1453-ban elfoglalt Konstantinápolyból. Időközben a kereskedelmi központok kialakulása a mai Olaszország helyén akkor még kis királyságokból és városállamokból (Firenze, Velence, Genova) álló Itáliában elősegítette a városiasodást.

Az ókori szövegek fordításai hamarosan terjedni kezdtek a városi tudományos közösségekben. A tudni vágyó emberek Platón Kr. e. 4. századi filozófiáját, és Ptolemaiosz Kr. u. 2. századi számításait tanulmányozták. Ez vezetett a humanizmusnak az ember tökéletesítésére, a filozófia, retorika és költészet tanulmányozásával törekvő mozgalmához, ami határozott előrelépést jelentett a középkori keresztény világnézethez képest.

Ez a kulturális újjászületés az élet számos területét áthatotta a képzőművészettől az építészeten át a technikáig és tudományig, beleértve a tengeri hajózást is, amely kitágította Európa világát és világnézetét.

Terjeszkedés más földrészekre

Mielőtt Kolumbusz Kristóf genovai tengerész 1492-ben eljutott volna Amerikába (abban a hiszemben, hogy az Indiába vezető hajóutat találta meg), az európaiak tudása a világról jobbára a Földközi-tenger medencéjére, az Északi- és Balti-tenger környékére, délebbre a muszlimok lakta Észak-Afrikára, valamint a Közel-Keletre szorítkozott. Néhány kereskedő és felfedező eljutott a Távol-Keletre is, így a velencei Marco Polo, akinek ázsiai úti beszámolója Nyugat-Európában jó 200 évvel később valóságos bestseller lett. A nyugatra eső világról viszont Kolumbusz útjáig mit sem tudtak. Az ő nyomán nagy lendülettel megindult a kutatás, és számos hajó indult el mindenféle irányban. Az angol szolgálatba szegődött, és ott John Cabotnak elkeresztelt olasz tengerész, Giovanni Caboto például 1497-ben eljutott az Atlanti-óceánon át a mai Kanadába, a portugál Vasco da Gama pedig egy évvel később Afrika megkerülésével Indiába. A hozzájuk hasonló vállalkozó szellemű hajósok révén Európa (részben újra) felfedezte magának Észak- és Dél-Amerikát, Közép- és Dél-Afrikát, valamint Indiát.

 

Asztrolábium

Asztrolábium, Ezzel a 15. századi segédeszközzel határozták meg a navigátorok a földrajzi szélességet, hogy kijelöljék a hajó útirányát. Az asztrolábiumot egyébként már a 6. században használták a csillagok megfigyelésére.

Mauro barát térképe

Mauro barát térképe, A Mauro nevű velencei szerzetes 1450-ben rajzolt világtérképét tartják az egyik legkorábbi modernnek a maga nemében. A kor dél felé mutató iránytűinek hatására a rajzoló a déli égtájat helyezte felülre, nem pedig az akkoriban megszokott keletet.

Mecénások

A reneszánsz kor kulturális szenvedélye elsősorban a képzőművészetben nyilvánult meg. Az egyre több térségre kiterjedő külkereskedelemből származó hatalmas vagyonból az olyan kereskedőkből lett főnemesi családok, mint a firenzei Medicieké, immár képesek voltak a nyugati képzőművészetet meghatározó legzseniálisabb alkotók, így Leonardo da Vinci és Michelangelo Buonarotti tevékenységét finanszírozni,

Ahol a szellem nem működik együtt a kézzel, ott nincs művészet.”

Leonardo da Vinci, (1452-1519)
Forrás: Az emberiség története (196- 199. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s