A Jagelló-kor művészete
Mátyás halála (1490) fordulópont a magyarországi reneszánsz történetében. Ennek elsődleges oka, hogy az új stílus az uralkodó udvarához
Séta a kultúra ösvényein
Mátyás halála (1490) fordulópont a magyarországi reneszánsz történetében. Ennek elsődleges oka, hogy az új stílus az uralkodó udvarához
A királyi udvar vonzáskörébe tartozó, általában az állami adminisztrációban résztvevő magas rangú papok gyűjtöttek először all’antica tárgyakat, vagy
Anjou-kori szobrászatunk legkiemelkedőbb emléke a Prágában fennmaradt Szent György-szobor. Ez az egybeöntött bronz lovasszobor technikailag is kimagasló teljesítmény.
A köztereken felállított vallásos emlékművek a barokk hitvalló lelkületének látványos megnyilvánulásai. A legjellemzőbb típusokat a Mária-oszlopok és a
Georg Raphael Donner osztrák szobrász pályafutása jellemzően közép-európai művészkarrier. Szobrászi tanulmányait Heiligenkreuzban kezdte, Bécsben letelepedve első munkáit csehországi,
A Jagelló-kor legnagyobb mecénása Magyarországon kétségkívül Bakócz Tamás esztergomi érsek volt. A Bakócz-kápolna a szentély felé, 1507.
Korea 7. század közepén történt egyesítése után jó ezer éven át több dinasztia uralkodott a félszigeten, kezdve a
Zsigmond király uralma Magyarországon a városok megerősödését eredményezte. Igen látványosan megmutatkozott ez a városi építkezéseken. Azok a nagyméretű
Dél-Ibériában és Északnyugat Afrikában az iszlám sajátos hagyományt teremtett. Andalúziában a muszlim, zsidó és keresztény eszmék keveredése különösen
A késő gótikus építészet Mátyás uralma alatt és talán még inkább utána, a Jagelló-korban nagyobb mozgásteret nyerő arisztokrácia