A késő gótika magyar építészete

Közzétette:

 

 

A késő gótikus építészet Mátyás uralma alatt és talán még inkább utána, a Jagelló-korban nagyobb mozgásteret nyerő arisztokrácia révén rendkívüli virágzást ért meg. A korszak elején a korábbi hagyományok folyamatosságát érzékelhetjük. A pozsonyi dóm szentélye, hosszházához hasonlóan bécsi tervek alapján készült 1497-es felszenteléséig. Ugyancsak bécsi terv szolgált kiindulópontul a csütörtökhelyi templom déli oldalkápolnájához. Ezt hagyományosan a Szepességben az 1460-as évektől berendezkedő Szapolyaiakhoz köti a kutatás, bár újabban ennek 1450 körüli datálása és a Thurzók szerepe is felmerült. Kétségtelen, hogy a bécsi terv inkább a század közepére tehető, de attól több ponton el is tértek: szabadon álló helyett mellékkápolna épült, kétszintesen (az alsó feltehetőleg temetkezési céllal), s szentélyboltozatát is megtoldották egy fél szakasszal. A Szapolyaiak végül nem ide, hanem a szepeshelyi prépostsági templom ekkor folyó átépítéséhez csatlakozva, az ahhoz kapcsolt mellékkápolnába temetkeztek. Bécsi igazodású a kassai dóm befejezése is, (például délnyugati torony). Innen távozott Bártfára a Szent Egyed-templom újjáépítésére Kassai István mester is, aki a boltozatot és a szentségházat is elkészítette. Ebben a korban jelentkezik egy, a délnémet építészetből eredő templomtípus is, melyet szentélykörüljárós csarnokszerkezet jellemez. Erre példa a miskolci Avasi-templom és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom. Az egri székesegyház nagyszabású szentélybővítésében, mely kápolnakoszorúval, a kápolnák közt befelé vont támpillérekkel és szentélykörüljáróval készült, bizonyára annak a Nagylucsei Orbán püspöknek is szerepe volt, aki kincstartóként és Mátyás bizalmasaként részt vett a székesfehérvári királyi bazilika késő gótikus átépítésében. Itt nemcsak a főhajót boltozták, hanem hatalmas körüljárós, tengelykápolnás szentély is készült, melyet Mátyás temetkezőhelyének szánt. A királyi építkezéseket az a budai udvarbíróság fogta össze, mely a visegrádi átépítéseket, a tatai vár munkálatait és a pannonhalmi kolostor átalakítását is irányította. Ez utóbbi helyen egy tervezett szerzetesi reform előkészítéseként értelmezhető a liturgikus terek (fő- és mellékszentélyek boltozása, Szent Benedek-kápolna építése) és a kolostorszárny (1486-os évszámú kerengő, szerzetesi cellák) felújítása. Erre a reformra azonban csak Tolnai Máté főapát alatt (1500-35) került sor, akinek építkezésein már reneszánsz elemek is megjelentek. A szerzetesi reform jeleként értékelhetjük a somogyvári bencés kolostor szárnyainak bővítését és a templom boltozását. Itt olyan zárógyűrű-töredékeket találtak, amilyenekhez hasonlót a siklósi várkápolnában is alkalmaztak a XVI. század elején, s amilyeneket Benedikt Ried tervezett Prágában és Kutná Horában. A siklósi függönyíves ablakzáródások előképeit a meisseni várban találjuk, s ez bukkan fel a budai domonkos kolostor tornyán is. Az újabb kutatások a délnémet hatásoknak tulajdonítanak nagyobb szerepet abban a körben, ahová a kolozsvári, eredetileg obszerváns ferenceseknek épült Farkas utcai templom és a dési plébániatemplom tartozik. Mindkét épület hajóját a befelé vont támpillérek jellemzik. Nem idegen ettől a szegedi Asóvárosi templom sem, melyen az 1503-as felirat a befejezést jelezheti. Ugyanekkor dolgozhattak a nyíregyházi Szent György-templomon is, melyet az újabb kutatás Báthory Andráshoz köt. Azon túl, hogy egy nagyszerű egységes késő gótikus tér jött létre, egyes részletek már itt is, ahogy a kor egyéb vállalkozásainál is megfigyelhető, a reneszánsz iránti fogékonyságot jelzik.

 

SkisskyStvFotoThalerTamas

A csütörtökhelyi mellékkápolna délkeletről, XV. század közepe

farkas_utcai_reformatus_templom

A kolozsvári Farkas utcai templom belseje Kelet felé, 1490-től

nyirbator_reftemp04

A nyírbátori Szent György-templom belseje délkelet felé, 1494-1511 körül
Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (94-95. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711

A Kiadó engedélyével

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s