Közzétette:
Zsigmond király uralma Magyarországon a városok megerősödését eredményezte. Igen látványosan megmutatkozott ez a városi építkezéseken. Azok a nagyméretű plébániatemplomok, amelyek legjelentősebb helyiségeinkben emelkednek, javarészt ebből a korból származnak. Így került sor a pozsonyi Szent Márton templom teljes újjáépítésére is: előbb a hosszházéra, melynek emeletes kápolnákkal körülvett nyugati tornya és a déli oldal kettős ablaka a bécsi Stephansdomra emlékeztet. Írott források is bizonyítják a kapcsolatot a pozsonyi és a bécsi építkezések között, s az 1452-re befejezett, ívelt bordákkal képzett hálóboltozat terve ma is megvan Bécsben.
A Pozsonyi Szent Márton-templom hajója nyugat felé, XV. század
Nyugati részén ehhez hasonlóan épült meg a nagyszombati Szent Miklós-templom is. Sopronban a Szent Mihály-plébániatemplom átépítésekor keleti részén a bécsújhelyi dóm mintáját követték, majd kereszthajóval és álbazilikás rendszerben fejezték be a hosszházat. Ugyanitt a városi patríciusok testvérülete Szent Györgynek szentelt kápolnát emeltetett, gazdag vakmérműves fülkesorokkal és a kapukon igényes timpanon-domborművekkel. Kisebb méretekkel, torzfejes konzolokkal készült el a Garaiak tulajdonában álló Kőszeg csarnokrendszerű plébániatemploma. Ez azt a négyzetes hajójú típust képviseli, amely Budán a király által alapított Szent Zsigmond-prépostság templomán is megjelent. Ugyanitt a Nagyboldogasszony-templomot csarnoktemplommá építették át, és új mellékszentélyekkel és a déli oldalon díszkapuval látták el.
Kettős csigalépcső a kassai dóm déli kereszthajószárában, XV. század első negyede
Budai összefüggéseket lehet kimutatni a kassai Szent Erzsébet-templom újjáépítésének során is. Ennek alaprajza különleges, centralizáló jellegű, átlós mellékkápolnákkal. Egyes megoldásai, mint a déli kereszthajószár kettős csigalépcsője, prágai előképekre mutatnak. A fő- és a kereszthajó lefedésénél Bécsből ismert csillagboltozatot alkalmaztak. Legjellegzetesebbek kapui, melynek szerkezete nagy hatást gyakorolt, egyebek között a kolozsvári Szent Mihály-templomra, a brassói Fekete templomra és a segesvári Hegyi templomra.
A kassai Szent Erzsébet-templom a Steindl-féle restaurálás előtt, 1870-es évek. Letzter Sándor felvétele. Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótára
Írta: Szakács Béla Zsolt
Forrás: Bellák Gábor – Jernyei Kiss János – Keserű Katalin – Mikó Árpád – Szakács Béla Zsolt – Magyar művészet (84-85. oldal Corvina Budapest, 2009 ISBN: 9789631358711
A Kiadó engedélyével
