Szerzetesrendek a középkori Magyar Királyságban
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
Séta a kultúra ösvényein
A szerzetesrendeken belül ellentétes tendenciák bontakoztak ki. Az ún. monasztikus rendek, vagyis a bencések, premontreiek és ciszterciek a
„Hőseink… akik életüket adták Magyarország függetlenségéért.” Barabás Miklós litográfiája, a tizenhárom aradi vértanúról: Knézich Károly, Nagysándor József, Damjanich
Az úgynevezett felfedezések korában Európának csak hiányos elképzelései voltak a fejlődés ázsiai színvonaláról, az arra épült kultúra nagyságáról.
A francia felfedezők bátorsága páratlan volt. Minden megpróbáltatást vállalva nyomultak befelé a kontinensen, hogy ismeretlen területeket foglaljanak el,
Bottyán János, Vak Bottyán (1643? – Lőrinckáta, 1709. szept. 27.): kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezére. Kisnemesi családból származott. Fiatalon végvári katona
A bonyolult hierarchia csúcsán, amelynek egyik legfőbb vonása az engedelmesség volt, a király állt. A király a koronázással nyerte
Az eddig fellelt legrégibb mexikói leletek kb. Kr. e. 20 000-ből származnak. Ezek arra utalnak, hogy az ország
Gazdasági erejére és a társadalmi háttérre támaszkodva a fejedelem néhány év múltán aktív külpolitikába kezdett. A Porta engedélyével
Elhúzódó hadjáratai és azok tetemes költségei nem akadályozták abban, hogy Erdélyt ismét felvirágoztassa. A gyulafehérvári fejedelmi palotát, amely
A magyarországi katolicizmus megújítása mellett Pázmány az országot foglalkoztató nagy politikai dilemmákban is hallatta hangját. A nyugat-magyarországi főurak