magyarság – 20 Oldal

Kettős királyválasztás Magyarországon

A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázadban Magyarország erőforrásainak és energiáinak jelentős részét a török elleni védekezés emésztette fel.

A Muhi csata után a tatárok elől Dalmáciába menekülő, majd onnan hazatérő IV. Béla energikusan látott hozzá az

Az ellenállást leverő szovjet alakulatok után 1956. november 7-én egy szovjet páncéloson Budapestre érkezett Kádár János, akit ugyanúgy

A szovjetizálás betetőzéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. Ehhez az 1936-os szovjet alkotmány szolgáltatta

A Kádár-korszak a kulturális életben – melynek irányítója csaknem mindvégig Aczél György volt – is enyhülést hozott. A

Zsigmond uralkodásának utolsó hónapjait a középkori Magyarország első nagy parasztlázadása árnyékolta be. Közvetlen okozója ennek is ő maga

A Habsburg-magyar államjogi kapcsolatok újjáformálásának fontos eleme volt a trónöröklés rendje. A magyar rendek már 1687-ben elfogadták a

Az ún. visszafoglaló háború döntő eseménye Buda visszavétele volt 1686-ban. A Szent Liga 60—65 ezer főnyi katonasága két

Az Erdélyi Fejedelemségben meghonosodott vallási sokszínűséggel és toleranciával szemben a Magyar Királyság területén a 16. század elején is

A Ferdinánd és János közötti vetélkedés 1538-ig tartott. Ekkorra mindkét fél belátta, hogy egyrészt nem elég erősek egymás