Települési viszonyok a dualizmus korában – falvak és a tanyák
Az 5000 főnél kisebb településekben az összlakosság 71%-a élt. Többségük – 11 millióan – falvakban, 800 ezren
Címke: magyarság
Települési viszonyok a dualizmus korában – A vidéki városok
Budapest után azok az egykor szabad királyi városok következtek a rangsorban, amelyek egy-egy régió közigazgatási központjává és közlekedési
Települési viszonyok a dualizmus korában – Budapest
A városok élén – messze kiemelkedve a többi közül – Budapest állt. Lakóinak száma 1869 és 1910 között
A Fiatal-Magyarország radikálisai
A politikai-ideológiai paletta baloldalán elhelyezkedő fiatal írók, költők és egyéb értelmiségiek az 1840-es évek közepétől – itáliai mintára
A magyar nyelvű kultúra térhódítása a 18. század végén
Bessenyei eszméi termékeny talajra hullottak. A század utolsó harmadára látványosan megnőtt azoknak az írástudóknak a száma, akik a
A szabadkőművesség a Magyar Korona országaiban
Az új eszmék terjedését nagyban segítette a szabadkőművesség, amelynek első monarchiai páholyát Bécsben 1742-ben, a magyarországit 1749-ben Brassóban
A parasztság a rendiség alkonyán
A parasztság életkörülményei Mária Terézia és II. József rendelkezéseinek köszönhetően a társadalom talapzatát alkotó parasztság életkörülményei érdemben javultak.
Zrínyi Miklós
Bécs – minden törekvése ellenére – 1663-ban belesodródott egy oszmán háborúba. Az 1663 tavaszán megindult hatalmas török sereg,
Bocskai István végrendelete
Bocskai István nem sokkal élte túl a békekötéseket. 1606. december 29-én hunyt el Kassán, három nappal 50. születésnapja
A sajtó és az irodalom a dualizmus korában
Az analfabetizmus csökkenésének és a magasabb műveltség terjedésének köszönhetően jelentősen megnőtt az igény a nyomtatott sajtó iránt. 1881-ben
Lighthouse 