Moszkva uralkodói – a cárok
Moszkva arra készült, hogy politikai és vallási központ legyen. I. Iván nagyfejedelem – akit pénzeszsáknak neveztek – a
Séta a kultúra ösvényein
Moszkva arra készült, hogy politikai és vallási központ legyen. I. Iván nagyfejedelem – akit pénzeszsáknak neveztek – a
Dániában az építészet, de a művészet és a tudomány is szorosan kapcsolódik IV. Keresztély nevéhez. Keresztély tipikus barokk
III. Andrást hívei az Árpádok „törzsökének atyai ágon kisarjadt ágacskájaként” búcsúztatták. Kétséges, hogy ez a metaforikus állítás megfelel-e
A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázadban Magyarország erőforrásainak és energiáinak jelentős részét a török elleni védekezés emésztette fel.
A Muhi csata után a tatárok elől Dalmáciába menekülő, majd onnan hazatérő IV. Béla energikusan látott hozzá az
A Ferdinánd és János közötti vetélkedés 1538-ig tartott. Ekkorra mindkét fél belátta, hogy egyrészt nem elég erősek egymás
Károly Róbert legidősebb fia, I. Lajos (1342—1382) apjáénál is nagyra törőbb külpolitikai elgondolásokkal lépett trónra. 40 éves uralkodása alatt
A pálosok és a ferencesek Lajos lovagi eszményeihez, harci kedvéhez és vadászszenvedélyéhez vallásos buzgóság társult. Valószínűleg lengyel anyja
III. András uralkodása (1290—1301) a rivális bárókkal folytatott harcokkal telt el. Ellenfelei egy ízben börtönbe is vetették. Velük
Külpolitikájának ellentmondásossága dacára Mátyás alakja a legnagyobb magyar uralkodóként rögzült a magyar történelmi tudatban. Fraknói Vilmos Bonaparte Napóleonhoz