Moscow metro stations

Moszkva uralkodói – a cárok

Közzétette:

 

 

Moszkva arra készült, hogy politikai és vallási központ legyen. I. Iván nagyfejedelem – akit pénzeszsáknak neveztek – a vlagyamiri metropolita székhelyét 1328-ban áttette Moszkvába, és megteremtette a politikai gazdasági alapjait annak, hogy a Moszkvai Nagyfejedelemség felvehesse a küzdelmet az Aranyhordával, a mongol és tatár uralommal. Dmitrij Ivanovics Donszkoj moszkvai nagyfejedelem 1380. évi győzelme fordulatot hozott: a kulikovói csatában elszenvedett vereséget az ázsiai hódítók többé nem heverték ki. Ugyanakkor évtizedekig eltartott, amíg Oroszország magához tért az idegen elnyomásból. Ezt követően ismét fénykor köszöntött a festészetre, az építészetre és az újonnan született irodalomra; a krónikások a történelmi tetteket örökítették meg és dicsőítették.

 

Moscow metro station

A világon sehol másutt nem találhatók olyan fényűzően díszített metróállomások, mint Moszkvában; márvánnyal, nemesfémekkel, mozaikokkal vagy üvegfestményekkel valóságos remekművek.

Moszkva tehát a 16. században fejedelemséggé nőtte ki magát, s nagysága megfelelt más európai országok nagyságának. Fejedelmei cárnak kezdték nevezni magukat, azaz európai történelmi fogalommal: cézárnak. Meghódították a pszkovi, a szmolenszki, rjazanyi és a novgorodi fejedelemségeket, leigázták az északon és a Volga vidékén élő nem szláv népeket is. Oroszország belső harcai véget értek, az állam kifelé megszilárdult. Az állam és a közigazgatás központosításával új korszak köszöntött be a gazdasági fejlődésben, amelynek során parasztokat telepítettek az újonnan meghódított területekre.

IV. Iván, akit Rettegettnek (vagy Rettenetesnek) neveztek, 1547-ben cárrá koronáztatta magát. Saját korához képest kegyetlen eszközökkel, de okos politikai érzékkel megerősítette a központi hatalmat, megreformálta a közigazgatást, a politikát és a hadsereget, megtörte a főurak hatalmát, és a parasztokat jobbágyként földhöz kötötte.

Uralkodása idején jelentősen fellendült a kulturális élet. Erről tanúskodnak a Kreml nagyszerű templomai és palotái, sok város kolostorerődítményei és építészeti emlékei. Ez volt az a korszak, amikor az orosz építőművészet ismét a nyugattal való kölcsönhatásban fejlődött. Különösen az itáliai és orosz építőmesterek együttműködéséből született sok szép épület. Ugyanekkor alkották az orosz művészek azokat az ikonokat is, amelyek mind a mai napig az orosz lélek legbensőbb kifejezői. Rettegett Iván tehát nemcsak kegyetlen és keménykezű államférfi volt, hanem egyike a művészetek mecénásainak is.

Birodalma a 16. században kelet és dél felé terjeszkedett, és leigázta a Tatár Kánságot. Nem annyira tudatos állami gyarmatosítás, inkább spontán népmozgalom révén betelepítették Nyugat-Szibériát, ahol a kozákok és a parasztok megpróbálták kivonni magukat az erős központi hatalom alól, példázva azt az ellentmondásos óhajt, hogy egyrészt erős uralkodót akarnak, másrészt az állam ne szóljon bele saját életükbe. Ez az ellentmondás mind a mai napig jellemzi az orosz életet.

 

A moszkvai Vörös tér már a cári korszakban is a város központja és politikai események színhelye volt. A több színben pompázó hagymakupolás Vaszilij Blazsennij-székesegyház körül és a Szpaszkij-torony, a Kreml falának legmagasabb és legszebb őrtornya előtt rendezik a felvonulásokat és a gyűléseket.

IV Iván proklamálta az uralkodók isteni jogát, akik cárként egyben Isten földi helytartói. Ezzel megalapozta a következő 350 év oroszországi önkényuralmát. Utódai alatt az egyház lett a döntőbíró a trónért folyó küzdelemben – ezt a kort egyébként az orosz történetírás „zűrzavaros idők”-nek nevezi.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (371—372. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s