Magyar történelmi alkotmány
Magyar történelmi (történeti) alkotmánynak nevezik az állam és a társadalom működésének koronként változó szabályait, melyeket 1949-ig nem rögzített
Címke: jegyzet
Pilinszky János – Vallomás Bachról
Különös hálával tartozom Bachnak. Későn, nagyon későn ő nyitotta meg a szememet a zene világára. Azóta alig telik
Juhász Gyula – Gárdonyiról
Egy konferansz, amit nem mondhattam el A kilencvenes évek elején egy csöndes, félszeg és szegény újságíró dolgozott a
Budapest címere
1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a
Szekér Endre – Márai és Kassa
„Kassát szerettem és a verseket” (Márai: Ajánlás) Márai Sándor egész életében és csaknem valamennyi művében ott érezhetjük szülővárosának,
A szlovák államiságról, röviden
A szlovákok 1939-ig nem rendelkeztek önálló (nemzet)állammal. Ezért addigi történetük túlnyomórészt nem a szlovák állam, hanem a szlovákok
A magyarországi szerbek helyzete
A szerbek, mint arról már szó esett, a XV. században igen nagy számban érkeztek Magyarországra. Élükön a magyar
Faludy György – Liberalizmus: a világ sokféleségének ünneplése
Kecskeméten, egy kiállítás megnyitása után nemrég negyven-ötven emberrel, nagyrészt fiatallal ültem együtt. Vacsora után megkértek: szóljak hozzájuk. Miről?
Pilinszky János – Ferenczy Béniről
Ha sorrendet kellene felállítanunk, mi az, ami számunkra alkotásaiból a legfontosabb, legmodernebb, elsőnek művészi és emberi erkölcsét említeném,
Polgárháború és felosztás – Ciprus
1925-ben Ciprus brit koronagyarmat lett, s ezzel új politikai fejlődés indult a szigeten. A görög ciprióták többsége az
