Közzétette:
1873 január 1-jén lett Budapest az ország fővárosa, a címer tervezésére négy hónappal később írt ki pályázatot a képviselő testület. Fontos előírásoknak kellett eleget tennie a tervezőnek. Jelenjen meg a magyar államiság, érvényesüljenek a heraldika (címertan) íratlan törvényei, valamint Pest, Buda és Óbuda korábbi címereire is történjen utalás
A pályázatot Friedrich Lajos festőművész nyerte meg, aki egy hónap alatt akvarellel (vízfesték) készítette el a címert. Legott jóvá is hagyta a képviselő testület. Ez a címer közel száz évig, 1873-1964 között volt használatban, de a második világháború után a korona nélkül használták. 1964-től a Dunát jelképező fehér hullám közepére kis ötágú vörös csillag került. 1990-től ismét a Friedrich-tervezte változat lett újra a főváros címere.
Budapest címere: a fehér pólya a két városrészt elválasztó Dunát jelképezi, a felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe, míg Óbudát a városkapuk kék háttere jelképezi. A pajzsra helyezett Szent Korona a magyar államiságot jelképezi.
A címer tetején a magyar Szent Korona történetileg és érzelmileg is pontosan a helyén van. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, aranysárga színű vár, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, ugyancsak aranysárga kétkapus vár látható. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék.
A Dunát jelképező ezüstfehér színű hullámos szalag (a heraldikások pólyának nevezik) választja ketté. A címerpajzsot látszólag két oroszlán tartja a karmaival. Alaposabban megszemlélve a jobboldali állat nem oroszlán, hanem griffmadár, szárnyai vannak. Oroszlántestű sas, jellegzetes címerállat. A griffet az ókorban fenséges állatnak, minden teremtmény urának, a gazdagság őrzőjének tekintették.
Láng Róbert – EutoAstra
