Erdélyt járva – Segesvár
„Segesvár egyik kiválóan gyönyörű pontja a szászföldnek (…) Utczái szűkek, kanyargók mindenfelé, valóságos labyrinth, s házain is azon
Séta a kultúra ösvényein
„Segesvár egyik kiválóan gyönyörű pontja a szászföldnek (…) Utczái szűkek, kanyargók mindenfelé, valóságos labyrinth, s házain is azon
„Szerdahely, az egykori Szerdahelyszék központja, a Szebeni-havasokhoz tartozó Szerdahelyi-hegység északi lábánál, a Szerdahelyi patak mellett, a Nagyszeben—Szászsebes főút
„Tudod-e miért siettem ide s miért vagyok itt már egy hét óta? Azért, mert Szalontán egy nagy ember
„Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve.
A gyermekkorától fejedelemnek nevelt, és talán éppen ezért túlságosan ambiciózus Rákóczit megszédítette a Lengyelországgal hadakozó X. Károly svéd
Gazdasági erejére és a társadalmi háttérre támaszkodva a fejedelem néhány év múltán aktív külpolitikába kezdett. A Porta engedélyével
Elhúzódó hadjáratai és azok tetemes költségei nem akadályozták abban, hogy Erdélyt ismét felvirágoztassa. A gyulafehérvári fejedelmi palotát, amely
A magyarországi katolicizmus megújítása mellett Pázmány az országot foglalkoztató nagy politikai dilemmákban is hallatta hangját. A nyugat-magyarországi főurak
Az erdélyi kultúra meghatározó személyisége, az építészként, grafikusként, könyvkiadóként és szépíróként is jelentős alkotó, Kós Károly (Temesvár, 1883.
Bolyai János magyar matematikus és hadmérnök (Kolozsvár, 1802. dec. 15. – Marosvásárhely, 1860. jan. 27.) Mindmáig legnagyobb matematikusunk,