elbeszélés – 2 Oldal

Fekete István: Rorate

Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak, és még nem tudják: sírásra vagy nevetésre

A pályaudvar előtt nagyon csinos, leányos képű huszárhadnagy állott. Lakkcsizmát, fehér báli kesztyűt és arany karperecet viselt. Ennyiből

Éjfél után két úriember ült a kávéházban. Ülni tulajdonképpen csak az egyik ült, még pedig igen peckesen, a

Gazdagnak lenni nagyon jó dolog. De »iszonyatos gazdagnak« lenni már nem olyan kellemes ügy. A túlméretezett vagyon éles

LA VEILLÉE Haláltusa nélkül, csendben hunyt el, ahogy olyan asszonyhoz illik, akinek makulátlan volt az élete; most

Esküvő után bekövetkezik a reactio, hol erősebben, hol gyengébben; de előbb-utóbb megérkezik, s mindkét félnek keresztül kell gázolni

Szomory Dezsőnek 1. Ha hideg és ködös téli reggeleken, amikor egész Budapest sűrű, kékes harmatfelhőkbe burkolózik, valahonnan a

Élt egyszer Simlában egy nagyon szép leány, egy szegény, de becsületes kerületi biró leánya. Jó leány volt; de

1886 Egypár hét előtt tartotta a tíz éves jubileumát egyik köztiszteletben álló főispánunk, akihez én jártas vagyok. Majd

Volt egyszer ember, aki egy követ keresett. Nem akart semmi mást, csak azt egy követ. Tudta, hogy valahol