Juhász Gyula – November
November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz
Határ Győző – A barátom
Magam is óramű pontossággal ketyegek s egyhangúan telnek napjaim: elragadtatott egyhangúságban. Eltelve hálával izmaim, ízületeim, véredényeim Vigyázója iránt,
Hajós Alfréd
Az első magyar olimpiai bajnok: 1896. Athén, 100 és 1200 méteres gyorsúszás Hajós Alfréd a Markó utcai főreáliskola
Friedrich Schiller emlékére
Johann Christoph Friedrich Schiller, 1802-től von Schiller (Marbach am Neckar, 1759. november 10. – Weimar, 1805. május 9.)
Bálint György: Radnóti Miklós versei
Almanach-kiadás Megvallom, nagyon szeretek verseket olvasni. Sohasem értettem, miért nem tömegszükséglet a vers, miért akad mindig csak kevés
Edmond Halley
„Ha az üstökös jóslatom szerint körülbelül 1758-ban visszatér, az igazságos utókor nem fogja tagadni, hogy angol ember volt
Tersánszky J. Jenő: Tóth Árpád
A magyar városok kispolgárai az az emberosztály, amely legkevesebbet és leghalkabban hallatta szavát Magyarhonban. Annál többet épített néma
Krúdy Gyula – Pesti ember nyári álmai
– Mit álmodott, Krúdy úr? – kérdé reggelenként az óbudai harangozó, amikor rágyújt az első versre. Hát én
Dsida Jenő – Száraz ág
Szép, lankadt novemberi gally, jó bánat tiszta, lassú míve, kiről levált a röpke raj s alatta hajló, száraz
Márai Sándor – Arról, hogy a szépség törékeny
Nyugtalan vagy, mert érzékeid ingerli és megzavarja ez a szép, fiatal nő, s attól kell tartanod, szépségét és
Gellért Oszkár: Kosztolányi Dezsőhöz
Mint tépett-szaggatott koszorúnak Marokba-gyűrt s marcangolt szirmait El-fölrepíti a szél: Szavaim szivemből úgy vetem ki Tehozzád, A sirodra,
Lighthouse 