Festészet és szobrászat a dualizmus korában
Azt az emelkedettséget, harmóniát és pátoszos hazafiságot, amelyet az irodalomban Jókai regényei, a zenében pedig Erkel operái és
Hónap: 2020 március
Zenei és színházi élet a dualizmus korában
A zenei és a színházi élet az irodalomhoz hasonlóan rétegzett volt. A zeneileg képzett és művelt fővárosi közönség
Települési viszonyok a dualizmus korában – falvak és a tanyák
Az 5000 főnél kisebb településekben az összlakosság 71%-a élt. Többségük – 11 millióan – falvakban, 800 ezren
Települési viszonyok a dualizmus korában – A vidéki városok
Budapest után azok az egykor szabad királyi városok következtek a rangsorban, amelyek egy-egy régió közigazgatási központjává és közlekedési
Települési viszonyok a dualizmus korában – Budapest
A városok élén – messze kiemelkedve a többi közül – Budapest állt. Lakóinak száma 1869 és 1910 között
Csáth Géza – Kis értekezés az élet jó és rossz dolgairól
Atyám, aki születése óta balkezes, a következő találó hasonlattal szokta asztali beszélgetéseink alatt megvilágítani az emberi élet természetét:
A Fiatal-Magyarország radikálisai
A politikai-ideológiai paletta baloldalán elhelyezkedő fiatal írók, költők és egyéb értelmiségiek az 1840-es évek közepétől – itáliai mintára
A magyar nyelvű kultúra térhódítása a 18. század végén
Bessenyei eszméi termékeny talajra hullottak. A század utolsó harmadára látványosan megnőtt azoknak az írástudóknak a száma, akik a
A szabadkőművesség a Magyar Korona országaiban
Az új eszmék terjedését nagyban segítette a szabadkőművesség, amelynek első monarchiai páholyát Bécsben 1742-ben, a magyarországit 1749-ben Brassóban
A parasztság a rendiség alkonyán
A parasztság életkörülményei Mária Terézia és II. József rendelkezéseinek köszönhetően a társadalom talapzatát alkotó parasztság életkörülményei érdemben javultak.
Lighthouse 