Ptolemaios-kori templomok Egyiptomban

Bár Nagy Sándor (Alexandros) hódítása (Kr.e. 332) után idegen uralkodók kerültek Egyiptom trónjára, az országban folyó nagy templomépítő tevékenységnek nem szakadt vége. A közel 300 évig uralkodó Ptolemaiosok meghagyták az ország vallását, sőt, a felső-egyiptomi templomok ábrázolásain maguk is a régi fáraókhoz hasonlóan áldoztak az istenek előtt.

A templom az istenek kultusza mellett a királykultuszban (például az uralkodó legitimálásában) is fontos szerepet játszott, gazdasági és adminisztratív funkciói pedig a mindennapi élet színterévé tették.

A Ptolemaios-kori templomok sok tekintetben őrizték a fáraókori építészeti hagyományokat. A fallal körülvett épület hatalmas kaputornya, a pülón nagy, nyitott udvarra nyílt, amely után egy vagy több oszlopos csarnok következett. Az isten kultuszszobrát őrző szentély a templomház legmélyén helyezkedett el, körülötte olykor folyosókat, kamrákat és kápolnákat alakítottak ki. A padló szintje az épület bejáratától egyre emelkedett, a mennyezeté pedig csökkent: a templomba lépő így a világosság felől a félhomályon át haladva érhette el a szinte teljes sötétségbe burkolózó szentélyt.

A görög-római kor egyiptomi templomépítészete újításokat is mutatott: kibővült a templom szakrális tere (Denderában a tetőn kápolnákat, a föld alatt kriptákat alakítottak ki), bizonyos funkciók számára pedig új épülettípusok jöttek létre. Ez utóbbiak közé tartozott az újévi szertartás alkalmával fontos szerepet játszó wabet, azaz a „tiszta kápolna”, valamint a templomban tisztelt gyermekisten és a király kultuszával egyaránt kapcsolatban álló mammiszi, azaz a „születési ház”.

Nagy hangsúly került a templom díszítésére is, ami nem csupán az építészeti formák sokrétűségében, hanem a szobrászati díszek újjáéledésében, valamint a gazdagon színezett domborművek sokaságában is tetten érhető.

A templom falaira vésett hieroglif feliratokban a történeti szövegek helyett egyre inkább a szertartások ismertetése felé fordult a figyelem, de a sűrűn teleírt falakon építési feliratokat, valamint himnuszokat, mítoszokat és mágikus szövegeket is találunk.

A Ptolemaios-kor több mint száz temploma közül néhány igen jelentős épület viszonylag jó állapotban maradt fenn: ezek közé tartozik az edfui Hórusz-templom, a denderai Hathor-templom, a philae-i Ízisz-templom, az esznai Hnum-templom, a kalabsai Mandulisz-templom, valamint Haroérisz és Szobek kettős temploma Kom Ombóban.