Tompa Mihály verseiből
Tompa Mihály – Búcsú az ó évtől Hogy már egyszer valahára Neked is végbucsút mondunk! Elmehetsz Isten hirével,
Séta a kultúra ösvényein
Tompa Mihály – Búcsú az ó évtől Hogy már egyszer valahára Neked is végbucsút mondunk! Elmehetsz Isten hirével,
Kalendáriumi versezet Folyjon ez esztendő kívánt békességben, Kívánom, boldogul múljon, menjen végben. Maradjon meg édes hazánk csendességben,
Magyar költők verseiből … Gyulai Pál: Az év végén Oh ez a dűh, ez a pártdűh Tart-e még
Legyen ma templom minden ember szíve, Melyben a lélek szárnyat bontogat! Karácsony édes ünnepén Legyen imádság minden gondolat.
Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben.
Egész héten köd nyomta téli hegytetőnk: magas fellegek fogták fazekukba a tájat s rácsukták a fedőjüket. Ma se
A kéklő félhomályban Az örökmécs ragyog, Mosolygón álmodoznak A barokk angyalok. A gyertyák rendre gyúlnak, A minisztráns gyerek,
Birtokba venni miért kívánjam e meddő és sötét időt? E nyirkos és villanyfények között imbolygó délutánban kinek érzékei
November van, hajnal borong, nedves, ködös, didergő. Templom magaslik messziről, sötéten, elmosódón. Hárman botorkálunk felé, lelket átjáró ködben;
A vén ligetben jártunk mi ketten, Aludt a tölgy, a hárs, a nyár; Hozzám simult félőn, ijedten, S