Tompa Mihály – A tél
Felhők borongnak a magas bérc tetején; Virágok ünnepe- s az oltárok helyén A tél uralkodik, s törvénye oly
Címke: vers
Babits Mihály – Ádventi köd
Tél van megint! Reggel amint fölébredek, még betekint az utcalámpa sötét szobámba, mert odakint köd van megint. Elbuvik
Juhász Gyula – Roráte
A kéklő félhomályban Az örökmécs ragyog, Mosolygón álmodoznak A barokk angyalok. A gyertyák rendre gyúlnak, A minisztráns gyerek,
llyés Gyula – A késlő télre
Mikulás napja… Gyerekkorunkban tél volt ilyenkor; zúz-lepte hegyről jöttünk, kezünkben nagy demizson bor; csusszanás ellen feszült az ember
Ady Endre – Az úr érkezése
Mikor elhagytak, Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az Isten. Nem harsonával, Hanem jött néma,
József Attila – Megfáradt ember
A földeken néhány komoly paraszt hazafele indul hallgatag. Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én, gyenge füvek alusznak
Gárdonyi Géza – December
ELŐSZÓ. Mikor a tél első dere száll a kertre, összeszedjük a maradék virágokat, s bevisszük a szobánkba. Az
Jékely Zoltán – Őszvégi intelem
Amikor a lúdak szállnak, ne hallgasd, mit kiabálnak! Viháncoló gágogásuk azt hirdeti: jobb lesz másutt. Ahogy a nappalok fogynak, úgy
Kassák Lajos – Advent van
Advent van, s átjárja lelkem a szeretet és az emlékezés. Rájövök ismét-tán ezredszer-, hogy szépen élni gyakran túl
Pilinszky János – Utószó
Pierre Emmanuelnek Emlékszel még? Az arcokon. Emlékszel még? Az üres árok. Emlékszel még? Csorog alá. Emlékszel még? A
Lighthouse 