Bodor Péter székely ezermester, mechanikus
A székely ezermester, Bodor Péter (Erdőszentgyörgy, 1788. június 22. – Kolozsvár, 1849. augusztus 6.) már kisgyermekként bizonyította faragó
Séta a kultúra ösvényein
A székely ezermester, Bodor Péter (Erdőszentgyörgy, 1788. június 22. – Kolozsvár, 1849. augusztus 6.) már kisgyermekként bizonyította faragó
A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott
Székelyek székhelye „A régi Udvarhelyszék egyike volt az ősi hét székely széknek, s a hagyomány és szokásjog szerint
Kapu a földi mennyországba „Vannak, kik Georgiától (Grúzia), vagyis e tájról jött őseik visszaemlékezésétől eredeztetik. Mások Szent-György latin
Épületes csodák, s közéjük egy bájos város „Szent György a Székelyföldnek legrégibb városai közé tartozik. Csinos, cserépfedeles házai,
Egy város, ami kész átjáróház „Oly dicsők, oly nagyok voltak a Kézdivásárhelyiek, midőn a hazát és annak szabadságát
A székelység ősközpontja „A képekben gazdag székely népélet egyik legélénkebb színtere a marosvásárhelyi fapiacz (…) Marosvásárhelyt a hetivásárok
„ A világtól egészen el vagyunk zárva. A táj oly bús, oly hallgatag: csak a vasbányászat verői s
Történelmileg kialakult különleges jogállásuk következtében a középkor utolsó századaiban a köznemesség alsóbb csoportjai közé számítottak a székelyek is.
Erdélyt már sokan hasonlíták Svájchoz, s ezen hasonlatnak van is némi alapja. Van helyrajzilag, mert e bérces kis