Erdélyt már sokan hasonlíták Svájchoz, s ezen hasonlatnak van is némi alapja. Van helyrajzilag, mert e bérces kis országrészt, miként Svájcot, nagyszerű havasok keretezik be. Van történelmileg, mert Erdély minden időben, miként Svájc, a szabadság hazája volt, itt levén védvára az ezredéves magyar alkotmánynak, itt levén fészke azon szabadságszeretetnek, polgári és vallási felvilágosodásnak, mely kelet és nyugatról, török és osztráktól egyaránt fenyegetve, Erdély függetlenségében találta fel léterejét, életfeltételét.
Aranyosszéki székelykapu Kövenden
A Mohácsnál lesújtott, elgyengített s a német császárok által évszázadokon át lebilincselni kívánt Magyarországra is átlüktetett innen az alkotmányosság azon érzete, mely a teljes elnyomást lehetetlenné tette, s mely a magyar nemzet regenerációját, alkotmányának visszaszerzését és érvényesítését lehetővé tette. A kis Erdély volt a nagy Magyarország megteremtője, a kis Erdély volt a szabadság archimedesi pontja, ahonnan a zsarnokságnak negyvenmilliónyi német szoldateszkája által támogatott hatalmát megdöntve, a magyar alkotmányt, mely a mi lételünk és Európa biztonságának leghatalmasabb védvára volt, megoltalmazni lehetett, éppen azon szabadságszeretet és alkotmányos érzület alapján, mely innen nyerte táperejét, s mely nemzetünket az elsatnyulástól megvédte. Igen, Erdély Kárpátainak ölében ápoltatott a hősiesség és szabadságszeretet, mely innen kisugárzott az egész nemzetre.
Jellegzetes kőház Csegezen fotó: Wikiwand
De Svájchoz hasonlít bérces kis honunk népének sokfélesége miatt is, mely népek minden féltékenykedés nélkül az érdekegység és testvériség szent köteléke által voltak együttesek a szabadság megvédésében s nagy missziójuk teljesítésében, mely nemcsak magyar, hanem európai és emberiségi szempontból is emelkedett volt, mert nemcsak alkotmányőrző, hanem polgárosodásvédő és terjesztő is volt a civilizáció véghatárainál.
E nagy misszió betöltésében Erdély nemzetei közül kétségtelenül a székelyé volt az oroszlánrész, nemcsak azért, mert ő volt a határszélen elhelyezve, hanem a nemzet hősiességéből és kitűnő hadi szervezetéből kifolyó nagy védereje, valamint kitűnő mívelődési hajlama által is. Ki Erdély történetével behatóbban foglalkozott, az érteni fogja, nagy Bocskai végrendeletének azon intézkedését, mely a székely nemzet jogigényének kielégítésétől, szabadságának fenntartásától feltételezte a magyar haza fennmaradását.
Jól esik azért, ha utunkba a hős és szabadságvédő nép egy csoportját Erdély közepén feltalálhatjuk, odahelyezve az országrész szívébe, hogy onnan mintegy szétáradjon a szabadságvédőknek azon hősiessége és honszerelme, mely a múltban csodákat mívelt, mely hiszem, hogy a jövőben sem fogja magát meghazudtolni. Erdély szívének e nemes vértől lüktető gyúpontja nem más, mint Aranyosszék, a székely székek ötödike.
Forrás: Orbán Balázs: A Székelyföld – Aranyosszék előismertetése. (329- 330. oldal) Európa Könyvkiadó, 1982 ISBN 963 07 2558 4