Polgári életvitel a rendiség alkonyán
A polgárság élete továbbra is a rendszeres munka és a helyi közügyek köré szerveződött. Az országos és a vármegyei életben
Séta a kultúra ösvényein
A polgárság élete továbbra is a rendszeres munka és a helyi közügyek köré szerveződött. Az országos és a vármegyei életben
A költségvetés egyensúlyának felborulása Zsigmondot nem akadályozta abban, hogy nagyszabású építkezésekbe fogjon, és meglehetősen pazarló, sőt kicsapongó életmódot
Az örökösödési és különösen a hétéves háborúban vértesei és huszárjai élén több magyar tábornok tűnt ki vitézségével. Közéjük
A magánosítással szorosan összefüggött a kárpótlás kérdése. Az 1991—92-ben elfogadott törvények az eredeti vagyontárgyak visszaadása (reprivatizáció) helyett a
Az új pártvezetés és az ellenzék viszonya ellentmondásosan alakult. A Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulójára emlékező 1988. június
A népi-nemzeti szárny nem állt elő saját politikai programmal, elsőként hozta viszont létre a maga legális mozgalmát. A
A kulturális javak fogyasztói bázisának kiszélesedése feltételezte az írni és olvasni tudók körének bővülését, ami viszont az elemi
A Hódoltságtól északra és nyugatra fekvő területek, vagyis az általában királyi Magyarországnak nevezett tulajdonképpeni Magyar Királyság az osztrák
A háború négy éve alatt a 14,5 milliós lakosságnak mintegy 6,2%-a, azaz körülbelül 900 ezer fő pusztult el.
Az addig mindenható párt- és állami vezetés bénultan állt az október 23-ai fejlemények előtt. 23-án éjjel Nagy Imrét