A Monarchia központi kormányszervei

Közzétette: Lighhouse

A Hódoltságtól északra és nyugatra fekvő területek, vagyis az általában királyi Magyarországnak nevezett tulajdonképpeni Magyar Királyság az osztrák tartományokkal és a cseh korona országaival együtt alkották a Habsburg Monarchiát. A Habsburgok hatalmas birodalmán belül ezek a közép-európai országok és országrészek mindig külön egységet képeztek. Ferdinánd és utódai arra törekedtek, hogy a különböző fejlettségű és egymással csak laza kapcsolatban álló területeket egyesítsék, és a nyugat-európai mintáknak megfelelően központosítsák. Az egyes tartományok rendekre épülő igazgatási struktúrája mellett és fölött ezért Bécsben székelő kormányszerveket hoztak létre, amelyek tagjait az uralkodó nevezte ki, és amelyek döntéseit a Monarchia és a birodalom érdekeit szem előtt tartó uralkodói akarat határozta meg. Ilyen irányító testület volt a Titkos Tanács ( Geheimer Rat), amely az uralkodó vagy távollétében az udvarmester elnökletével naponta ülésezett, és a legfontosabb kül- és belpolitikai ügyekben döntött; az igazságszolgáltatás ügyes-bajos dolgaival foglalkozó Udvari Tanács ( Hofrat), valamint a pénzügyigazgatás és a gazdasági ügyintézés legfőbb szerveként működő Udvari Kamara (Hofkammer). A főhivatalokban hozott döntéseket az Udvari Kancellária ( Hofkanzlei) foglalta írásba, és juttatta el az érintettekhez, A különösen fontos hadügyek és a törökkel való diplomáciai érintkezés irányítására 1556-ban külön Udvari Haditanácsot (Hofkriegsrat) szervezett. A tanácskozás nyelve mindegyik központi szervben a német volt, s magyar delegáltakat az uralkodó egyikbe sem hívott meg.