Pilinszky János – A művészi szép
1981. május 27-én halt meg Pilinszky János Pilinszky János – A művészi szép számos titka közül az egyik
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
1981. május 27-én halt meg Pilinszky János Pilinszky János – A művészi szép számos titka közül az egyik
(részlet) 1 Ha Amerikáról kell szólanom, magammal s íróságommal kapcsolatban, akkor meg kell mondanom, hogy nem voltam úgynevezett
A történetet, ami itt következik, Lukácstól hallottam, aki magánhivatalnok, és az éjszaka szakértője. Nem szeretem az éjszakai embereket.
Oly éles még a képe, ahogy agyamba csap, – első versem közölte az este egy kis lap. Ott
Rózsáról én nem álmodoztam. Mentünk az erdei úton Rózsa meg én, fecsegve hosszan, de hogy miről, már nem
Minthogy tartok tőle, hogy ezt a részét a biográfiámnak senki sem fogja megírni, hát megírom magam. Nekem is
– Olyan szép feleségem van – mondta. A sörből egy gyufaszállal próbálta kihalászni a cigarettapernyét. – Adja csak
Tarka virágnak Illata kábít, – Édes a méz mit Kelyhe kinál; Lebben a lepke, Röppen a méh –
Szomory Dezsőnek 1. Ha hideg és ködös téli reggeleken, amikor egész Budapest sűrű, kékes harmatfelhőkbe burkolózik, valahonnan a
Félelmes szépség, ravasz mint a tőr! Rózsállik arcod, de szíved kopár. A te keménységed kerékbe tör; nyomodban a